Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Hová ne telepítsünk napelemeket?
Tudj meg többet: Napenergia

Hová ne telepítsünk napelemeket?

Jelnem cikkben nem a háztetőkre telepített háztartási méretű napelemes kiserőművekről (HMKE) lesz szó, és nem is arról, hogy anyagi szempontból megtérülő-e a napelemekkel szerelt rendszer adott földrajzi területen, hanem arról, hogy ez a környezetvédelmi beruházás környezetkárosító is lehet, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Fontos szempont, hogy alternatív energiaforrásokat hasznosító erőműveket csak olyan helyeken javasolt létrehozni, ahol a biodiverzitás nem kerül veszélybe.

ELKERÜLENDŐ PÉLDÁK

Világszerte előfordult a zöldenergia-beruházások között olyan eset, ami természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen valósult meg, és ennek okán az energiatermeléssel nyert haszon eltörpült a környezetben tett kár mellett. Erről a jelenségről a Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány számol be. A disszertáció megállapítása szerint a megújuló energiatermelési beruházások (napelemparkok, szélerőművek) 17%-a természetvédelmi területen jött létre, és további 900 db tervezési fázisban lévő projekt is veszélyezteti a biodiverzitást.

A kutatás 12 500 db megújuló energiára települt erőművet vizsgált meg, amiből 2200 db olyan korábban érintetlen zöldövezeti térségben valósult meg, ami elpusztította, vagy nagymértékben károsította a terület élővilágát. A 2200-ból további 169 projekt olyan különösen veszélyeztetett területen valósult meg, ahol a természet érzékenysége miatt egyáltalán nem szabadott volna fejlesztési tevékenységet végrehajtani.

A napelemparkok és szélerőmű-farmok esetében fontos tudni, hogy jóval nagyobb helyigényű projektek, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek, vagyis ugyanakkora mennyiségű energia szélből vagy napelemekkel való előállításához akár 10-szer nagyobb területre is igény lehet. Továbbá nem csak maga az erőmű, hanem a kapcsolódó infrastruktúra (megközelítést biztosító utak) és állandó/ideiglenes emberi jelenlét is jelentős károkat tud okozni. A legnagyobb környezetkárosító hatást mégis a vízerőművek okozzák. A gátak által felduzzasztott víz hatalmas területeket vesz el az élővilágtól.

JÓ GYAKORLATOK MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉSRE

A fent bemutatott negatív hatású projektek ellenére vannak olyan átgondolt gyakorlatok is, amelyek egy alulhasznosított, vagy éppen más tevékenységre hasznosíthatatlan területen jöttek létre. Sok esetben bírálják a naperőműveket, amikor mezőgazdasági területen jönnek létre, ugyanakkor már több kísérleti projekt is bebizonyította, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára is jó megoldás lehet a párhuzamos termelés. Emellett korábbi cikkünkben is beszámoltunk egy olyan kísérletről, ahol a napelemes rendszer és a növénytermesztés jó eredményekkel tudott egymás mellett működni.

Másik jó gyakorlat, ha a nagy napelemes rendszereket olyan zónákban jönnek létre, amik korábbi területhasználatukból kifolyólag nem alkalmasak más típusú funkció betöltésére. Ilyenek lehetnek a felszámolt laktanyák, rekultivált bányászati területek, vagy éppen a vegyi anyagokkal szennyezett telkek. Egy másik cikkünkben ilyen jellegű hasznosítást mutattunk be a csernobili atomerőmű körüli beruházásoknál.

Összefoglalóan kijelenthető, hogy a megújuló energia projektek – legyen az napelemes rendszer, vagy szélerőmű – csak akkor tekinthetők igazán zöldnek, ha azok működésük során, és azt megelőzően sem károsítják a természetet és az élővilágot.

 

Európai Uniós támogatással napelemes rendszerek. Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ajánlott tartalom

Napenergia: Magyarország lekörözte szomszédait a járványidőszak alatt

A tavaszi járványhelyzet alatt érdekesen alakult az energiatermelés a kelet-közép-európai országok körében, melyek közül Magyarország teljesített a legjobban.