Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Hol használjuk a legtöbb energiát?

Hol használjuk a legtöbb energiát?

Nem a közlekedés során, és nem az ipari termelésben használjuk el a legtöbb energiát, hanem otthonainkban: az összes 40%-át.

A nagy részét fűtésre és hűtésre, ezért uniós és hazai cél a háztartások energiaigényének visszaszorítása. A követelményeket, célokat egyelőre jobban látjuk, mint azt, hogyan érjük el, hogy pár év múlva csak alig fogyasztó otthonok épüljenek. Ma Magyarországon (az EU-hoz hasonlóan) az összes energia 40 százalékát az épületeinkben használjuk el. Túlnyomó részét a lakóingatlanokban, melyek esetén az energiafogyasztás mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Mindez természetesen óriási CO2 kibocsátással jár.

 
Slágertéma az energiahatékonyság
Az egy főre jutó magyar energiafogyasztás EU-s összehasonlításban nem kiemelkedően rossz, részben amiatt, mert az egy főre jutó GDP is jóval elmarad az uniós átlagtól. Ennek fényében már kifejezetten nagy pazarlásnak tűnik, hogy milyen elképesztően rossz hatékonysággal fűtünk. Az EU 15 legfejlettebb tagállamában és Magyarországon is a végső energiafelhasználás 40-45 százaléka a helyiségfűtés. Csakhogy a hazai helyiségek egy átlagos négyzetméterének éves fűtéséhez 70 százalékal több energiát használunk, mint az Eu-15 államok a saját lakásaikban teszik. A magyar helyiségfűtés átlagos értéke 0,90 GJ/m2,év, az EU-15-ben ugyanez 0,53 GJ/m2,év, egy EU-„hatékony” – azaz a korszerű szabványoknak megfelelő – épületben 0,24 GJ/m2,év. Az EU-nak fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az energiafüggőség csökkentése, ezért lett slágertéma az épületek energiahatékonysága. Számos tanulmány bizonyítja, hogy nemcsak a legnagyobb, de a leginkább költséghatékony szén-dioxid megtakarítási potenciál is az épületszektorban van.

 
Uniós és magyar szabályozás
Mindez kapcsolódik az EU 20-20-20-as céljaihoz, az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20-20 százalékos csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra emeléséhez 2020-ig.
2021-től a célkitűzések szerint csak „közel zéró“ energiaigényű épületek építhetőek az unióban, a részletek kidolgozását a tagállamokra bízták. A meghatározás szerint az épület energiaigényének közel nullának vagy nagyon alacsonynak kell lennie, és ezt jelentős mértékben helyben, vagy a közelben termelt megújuló energiaforrásokkal kell fedezni. A direktíva alapján átdolgozás alatt van a magyar szabályozás is. Kész a rendelettervezet, ami alapján egyre vastagabb szigetelésre, egyre takarékosabb nyílászárókra és modernebb gépészetre lesz szükség. Két lépcsőben szigorítják az épületek energetikai követelményeit 2015. január 1-jétől és 2019. január 1-jétől. 2019-től a hazai új és felújított épületek maximális energiafogyasztásának lényegében annyinak kell lennie, mint egy mai passzív házénak.
Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával – másfél köbméter gázzal – lehet kifűteni évente az épületeket. Nem kis feladat ez: otthonaink ma mintegy 200 kWh/nm, a ma korszerű új épületek 100 kWh/nm fűtési energiát fogyasztanak évente.

 
Támogatás is járna?
Az elfogadás előtt álló rendelettervezet ráadásul kimondja, hogy felújítás esetén is teljesíteni kell a szigorú előírásokat. Az csak ráadás, hogy a tervezés során vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának, illetve a decentralizált energiaellátás alkalmazásának lehetőségét is. Az állam nem csak követelhet, a támogatások rendszerét is ki kell dolgozni, és erről folyamatosan tájékoztatni kell az uniót is. Nem csak vissza nem térítendő támogatásokra kell gondolni, hanem például adókedvezményekre, hitelgaranciára, az alternatív finanszírozási módok (pl. ESCO-k) támogatására, illetve a tanácsadás és az emberek megfelelő tájékoztatása, információs kampányok és tréningek szervezése is prioritás. Az unió jelezte, hogy nem viccel: a direktíva része az is, hogy az épületenergetikai szabályozás be nem tartása esetére a tagállamok kötelesek hatékony, de arányos büntető szankciókat is kidolgozni.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Hol a legdrágább az áram a világon?

A német fogyasztók fizetik a legmagasabb áramdíjat a világon, több mint a dupláját a globális átlagnak a Verivox összehasonlító portál és a Global Petrol Prices energiaipari adatszolgáltató felmérése alapján.