Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Hogyan védekezzünk a klímaváltozás okozta fokozódó hősziget hatás ellen?

Hogyan védekezzünk a klímaváltozás okozta fokozódó hősziget hatás ellen?

A hősziget effektus leginkább érezhető hatása, hogy a város belső, beépített területein a hőmérséklet magasabb, mint a környező külvárosi és vidéki területeken.

A jelenség nem újkeletű, Luke Howard, angol kémikus, amatőr meteorológus már 1833-ban felismerte és kutatta a hősziget hatást (UHI – Urban Heat Island), amelyet az urbanizáció, a városok egyre növekvő népessége és a klímaváltozás hatásai az utóbbi években tovább erősítenek. De mi is az a hősziget? A városokban, ahol hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), a mesterséges építmények, épületek – beleértve az épített utak beton és aszfalt burkolatát – nagyobb arányban nyelik el a nap sugárzását, mint ahogy visszaverik. Az elnyelt hő a konvekció (hőátadás) eredményeként visszasugárzik a levegőbe, ez hőmérséklet-emelkedést okoz, aminek kedvezőtlen hatása van a levegő minőségére, a természeti erőforrásokra és az ökoszisztémára. A hőszigettel foglalkozó kutatók hőkamerás felmérésekkel igazolták, hogy a városok és környezetük hőmérséklete lényegesen melegebb. Napjainkban nemzetközi kutatóintézetek foglalkoznak a hősziget effektussal, azt vizsgálva, hogyan lehet annak negatív hatásait kiküszöbölni, csökkenteni. A 2011-ben indult UHI – Városi Hősziget elnevezésű projekt például három éven keresztül nyolc európai nagyváros (Bologna, Velence, Bécs, Stuttgart, Varsó, Ljubljana, Budapest és Prága) hőmérsékletének adatait mérte és elemezte – a munkában a Magyar Meteorológiai Szolgálat is aktív szerepet vállalt.

A hősziget hatás mértéke a földrajzi hely és a város népességének függvénye. A melegebb éghajlatú országok előrébb járnak a hősziget kockázatainak csökkentésében – várostervezési gyakorlatuk, építőanyag használatuk már ennek jegyében történik. Burkolóanyagok esetében ún. SRI értéket (Solar Reflectance Index, napsugárzás visszaverési érték) vizsgálnak, majd a tervezők tudatosan építenek be tetőknél és térburkolatoknál kevésbé felmelegedő köveket. Nem véletlen, hogy a tengerparti villák és sétányok szinte kizárólag világos mészkőburkolatból készülnek. Bizonyított, hogy a felületi hőmérséklet legjobban a színtől, a felületi érdességtől és a burkolat anyagától függ. A napfényt a simább, fényesebb, tükröződő felületek jobban visszaverik, a finomabb megmunkálású burkolatok szintén kisebb mértékben melegednek fel.

Ezt erősíti meg Kamondy Tibor, Lechner Ödön díjas okl. építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök vizsgálata. 2019. június 13-án, a forró déli órákban lézeres távhőmérővel járta be a budapesti Kossuth tér környékét, ahol a főbb burkolatok közelében mérte a levegő hőmérsékletét. A burkolóanyagokat vizsgálva a világos mészkövek bizonyultak a legjobbnak, a mért hőmérsékletekből is jól látszik, hogy a többi térburkoló anyag jobban felmelegedett. Meglepő eredmény, hogy az utcabútor faburkolata akár 20 °C-kal is forróbb lehet, mint a süttői mészkőé. A mai, modern várostervezés már felhasználja a hősziget effektus vizsgálatok eredményét. Erre jó példa Balatonfüred, ahol az elmúlt években teljesen megújult városközpont, a Tagore sétány és a Vitorlás tér új, süttői mészkőből készült burkolatot kapott.

„Füred épített örökségének harmóniáját kellett megőriznünk és megerősítenünk a felújítás során, mindezt a lehető legtermészetesebb módon. Fontos volt, hogy a burkolat tartós és látványban szép legyen. Célunk az volt, hogy egy hőségben is élhető, kellemes Balaton-parti sétányt és teret alakítsunk ki az itt élő és az idelátogató embereknek. Miután a sétány megkapta jelenlegi süttői mészkő burkolatát, éreztük csak meg, milyen különbség van kő és beton, sőt, kő és kő között. Azóta a legforróbb nyári napon is lehet látni mezítláb sétáló embereket a sétányon” – mondta el Bóka István, Balatonfüred polgármestere.

Ajánlott tartalom

“Modern skanzen” épül Szentendrén napelemekkel

A Solar Decathlon központi célja a napenergia, a megújuló energiák és az innovatív technológiák alkalmazásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése az egyetemista csapatok által felépített pályaműveken keresztül.