Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Sertésekkel etetjük fel a kukoricát, a nehezen előállított élelmiszer legalább egyharmada a szemétbe kerül. Először számolták ki, hogyan lehetne kizárólag a most rendelkezésünkre álló termőföldeken és csökkenő környezetterheléssel táplálni a 2100-ig várhatóan tízmilliárdosra bővülő emberiséget.
„Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből a Földet.” A legenda szerint Arkhimédész mondta ezt az általa felfedezett emelőcsigasorról. A Minnesotai, a Harvard és a Bonni Egyetem ökológus és agrárkutatói hat országban 15 olyan, viszonylag egyszerűen kezelhető problémát azonosítottak, amelyeket megoldva még legalább 3 milliárd ember alapszintű élelmiszer-ellátását lehetne biztosítani.
Az elemzés fontos szempontja az volt, hogy ehhez nem lenne szükség még több termőterületre, és a mezőgazdaság környezetterhelése sem nőne, sőt inkább csökkenne, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kutatócsoport erről szóló tanulmányát a Science közölte.
Miért égető kérdés az élelmiszer-biztonság?
Míg 1950-ben 3 milliárdnál kevesebben éltünk a Földön, addig most 7 milliárdra becsülik az emberiség létszámát. A 21. században csak lassulva gyarapszik az emberiség az elmúlt évtizedek termékenységcsökkenése miatt, de 2050 körül 9,3 milliárd főre számítanak az ENSZ demográfiai szakértői. És bár az évszázad második felében tovább lassul a népességnövekedés, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2100-ra több mint 10 milliárdan leszünk majd.
További kockázati tényező, hogy a klímaváltozás nagy átlagban inkább csökkenti a terméshozamokat. A klímakutatás mértékadó álláspontját összegző Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) friss jelentése szerint búzából, kukoricából és rizsből is kevesebb lesz a 21. század végén, mint az elején, amennyiben a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal emelkedik az 1990-es évekhez képest (és ehhez nem alkalmazkodik a mezőgazdaság).
Átfogó elemzés
Termény, régió és adaptációs megoldás szerint változik viszont, hogy melyik élelmiszernövényből lesz több vagy kevesebb. Ha elmarad vagy sikertelennek bizonyul az alkalmazkodás, a Kárpát-medencében például 20-30 százalékkal csökkenhet a búza terméshozama a mostanihoz képest a 21. század végére. Elvileg a melegebb éghajlat és a több szén-dioxid akár még jobb hozamokat is eredményezhet, azonban ezt a hasznot elsöpri a mostaninál még kevésbé kiszámítható időjárás, hol a rengeteg csapadék, hol a súlyos aszályok.
„A legtöbb édesvizet a mezőgazdaság használja fel, ráadásul jelentős üvegházgáz-kibocsátással és a természetes élőhelyek beszűkülésével jár, de mégis több élelmiszert kell termelnünk” – foglalja össze a jelen helyzetet Paul West kutatásvezető, a Minnesotai Egyetem környezettudományi intézetének vezető munkatársa.
Eddig viszont alig készültek olyan elemzések, amelyek bemutatták volna azt, hogy hol milyen módszerekkel érdemes felkészülniük a gazdálkodóknak a népességnövekedésre és a klímaváltozásra. A három egyetem kutatói frissen nyilvánosságra hozott térinformatikai adatokkal és modellszámításokkal azonosították azokat a pontokat, ahol lényegesen javítani lehetne a következő generációk élelmiszer-ellátásán. Fontos szempont volt, hogy olyan problémákra mutassanak rá, amelyek megoldása világszerte érezhető lesz – áll a tanulmányban.
A teljes cikk itt olvasható.
