Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.

A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést. A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan. “Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának. A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője. A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte. A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra. Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.
“Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd. Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni. A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható. Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.

Ajánlott tartalom

Feleslegessé vált mobiltelefonokat gyűjt az Auchan

Az Auchan Magyarország is csatlakozik ahhoz az akcióhoz, amelynek célja, hogy minél több, már nem használt mobilkészüléket, GPS-t, tabletet és ezekhez használt töltőt, kábelt gyűjtsenek vissza a magyar háztartásokból, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot - közölte a vállalat hétfőn az MTI-vel.