Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság éves közgyűlésén újabb hat évre meghosszabbították az őslakosok bálnavadászati jogát.
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) Panamavárosban folyó éves közgyűlésének résztvevői újabb hat évre meghosszabbították az alaszkai, orosz és Karib-térségbeli őslakosok bálnavadászati jogát. Az őslakosok létfenntartását szolgáló bálnavadászatot csak akkor engedélyezik, ha valóban “táplálkozási és kulturális szükségleteket” elégít ki, továbbá nem fenyegeti a helyi bálnaállományt. Az alaszkai és az Oroszország északkeleti régiójában élő őslakosok kvótájának meghosszabbítására vonatkozó igény mindazonáltal némi ellenérzést is kiváltott a közgyűlés résztvevőiben, mivel a javaslat magába foglalta a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek bálnavadászati jogának fenntartását is. Az apró karibi államban évente “csupán” négy hosszúszárnyú bálnát – vagy más néven púpos bálnát (Megaptera novaeangliae) – ejtenek el, az állatvédő aktivisták szerint azonban ezt kegyetlen módszerekkel teszik, és nem is igazán tekinthető “ősinek” a gyakorlat, mivel a 19. században honosították meg fehér telepesek.
A bizottság végül 48-10 arányban jóváhagyta a hármas fogat kérését. Nem járt ekkor sikerrel a dán delegáció: a grönlandi őslakosok jogaira és igényeire hivatkozva benyújtott javaslatát – amely 1326 bálna, köztük tíz hosszúszárnyú bálna elejtésére vonatkozott a 2013-2018-as időszakra – egyelőre elnapolta a közgyűlés.
Az amerikai Állatjóléti Intézet (Animal Welfare Institute) jelentése alapján a grönlandi éttermek 77 százalékában szerepel bálnahús az étlapon, amiből a szervezet szerint az következik, hogy a szigeten sokkal inkább kereskedelmi, mintsem létfenntartási bálnavadászat folyik. A mostani döntés értelmében Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 24 hosszúszárnyú bálnát – évente négyet – ejthet el 2013 és 2018 között, míg az oroszországi inuitok és más őslakosok összesen 744 szürke bálnát (Eschrichtius robustus), az alaszkai őslakosok pedig 336 grönlandi bálnát (Balaena mysticetus) foghatnak ki ugyanebben az időszakban. A közgyűlés résztvevői leszavazták a latin-amerikai országoknak azt a kezdeményezését, hogy nyilvánítsák bálnamenedékké az Atlanti-óceán déli térségét. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a térségben egyáltalán nem folyik bálnavadászat. A bálnavadászattal foglalkozó egyik legjelentősebb ország, Japán pedig úgy vélekedett, hogy mivel globális moratórium van a kereskedelemi célú bálnavadászatra, nincs szükség újabb menedék létrehozására.
