Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Hamarosan indul az épületenergetikai stratégia társadalmi vitája

Hamarosan indul az épületenergetikai stratégia társadalmi vitája

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia előzetes egyeztetése lezárult, a beérkező észrevételek feldolgozása, az időközben megjelent statisztikai adatokkal való összevetése zajlik, ezt követően indulhat meg a stratégia közigazgatási egyeztetése és társadalmi vitája – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI kérdésére.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerdán nehezményezte, hogy a stratégia még mindig nem nyilvános, holott már három konferenciát is rendeztek arról. Hizó Ferenc, az NFM helyettes államtitkára még tavaly november elején jelentette be, hogy a szaktárca megbízásából az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, a magyar épületállomány energiahatékonysági felújítási programját. Remélte, hogy a társadalmi vitát követően azt még 2013-ban elfogadhatja a kormány. Ugyanabban az időben az NFM közleményben tudatta: 2014 első felében egy széleskörű épületenergetikai támogatási program indulhat a stratégia alapján, amelynek forrásait a nemzetközi szén-dioxid-kvótakereskedelemből befolyt bevételek és a 2014-2020. közötti európai uniós tervezési időszak operatív programjai biztosítják.

A stratégia a meglévő épületek energetikai felújítására, továbbá az új épületek energiatakarékossági követelményrendszerének kialakítására és megvalósítására vonatkozik. Az elkészült keretprogramok, mint például a Nemzeti Reformprogram, az Új Széchenyi Terv, illetve a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv tartalmának figyelembe vételével készülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia alátámasztja a kormány által már elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit – derül ki az NFM egy korábbi írásából.

Magyarországon a 4,2 milliós épületállomány legalább 70 százaléka felújításra szorul, amelyek közel 10 százalékának jelenlegi állapota új építést tenne indokolttá. Az energiafelhasználás 40 százaléka ehhez az épületállományhoz kötődik, amelynek 2/3-a a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot – hangsúlyozta a tárca.

A stratégia legfőbb célja hosszú távú koncepció kidolgozása és a stratégiai irányvonalak meghatározása az épületek energiatakarékos felújítására és az energiatakarékos új épületek építésére.

A stratégia szakpolitikai kereteit adó keretprogramok célja többek között az épületállomány fűtési energiaigényének 30 százalékkal való csökkentése 2030-ra, ezáltal a hazai primerenergia igény több mint 10 százalékkal lesz csökkenthető – áll a dokumentumban.

Ajánlott tartalom

2025-től tilos lehet a gázfűtés az új építésű brit házakban

Tilos lehet a gázfűtés 2025-től az új építésű házakban Nagy-Britanniában, a gáz főzőlapok azonban maradhatnak - számolt be a BBC hírportálja a brit pénzügyminiszter terveiről.