hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Gyilkológépek voltak az ősgepárdok
Évente átlagosan hét és fél tonnányi zsákmányt ejtettek el az őskori gepárdok, ló méretű állatokat is simán megöltek.

Gyilkológépek voltak az ősgepárdok

Évente átlagosan hét és fél tonnányi zsákmányt ejtettek el az őskori gepárdok, ló méretű állatokat is simán megöltek.

A gepárd a ma élő leggyorsabb állat, amely óránkénti 113 kilométeres sebességre képes. Valószínűleg Afrikában alakult ki a miocén korban (26 millió – 7,5 millió évvel ezelőtt), mielőtt eljutott volna Ázsiába. A napvilágra kerülő fosszíliák viszont arról tanúskodnak, hogy a gepárdok több faja is létezett, és köztük akadtak a maiaknál jóval termetesebbek is. A weimari Senckenberg Kutatóintézet szakemberei Grúziában, az 1,8 millió éves Dmaniszi lelőhelyen folytattak kutatásait. Ez az Afrikából elszármazott távoli őseink egyik legkorábbi élőhelye volt. Korábban a helyszínen már felfedezték a kardfogú macskaformák családjába tartozó ragadozók, a Megantereon cultrides, valamint Homotherium crenatidens maradványait.

 
A legutóbbi feltárások során előkerült ősgepárd, a kardfogú Acinonyx pardinensis nagy számú fosszíliái viszont arra utalnak, hogy ezek a ragadozók az ősemberek közvetlen közelében éltek és vadásztak. A végtagcsontjaikból ítélve súlyuk 110 kilogramm körüli lehetett, kétszer akkorák voltak, mint jelenkori unokatestvéreik. Nagy valószínűséggel antilop, legfeljebb ló méretű állatokra portyáztak, és amikor utolérték a zsákmányt, rávetették magukat, majd az áldozat torka körül összezárva állkapcsaikat, megfojtották azt.

 
Húshegyek és csonthalmok
Több csontvázat hagytak hátra, mint bármely más ragadozó. Ezek a nagymacskák átlagosan évi 7500 kilogrammnyi zsákmányt ejtettek el. “Megdöbbentő, hogy mennyi vadat tudtak elejteni” – hangsúlyozta Ralf-Dietrich Kahlke, a Senckenberg Kutatóintézet paleontológusa. Az ősgepárdok bőséges lakomáinak maradékából másoknak is csurrant-csöppent egy kis élelem. Előfordulhatott, hogy az ember is köztük lehetett: vagy elkergették az ősgepárdot a frissen megszerzett zsákmány közeléből, vagy a maradékon osztoztak, noha erre a német paleontológus szerint nincs bizonyíték, bár az effajta együttműködés lehetősége sem zárható ki. Elképzelhető az is, hogy a Dmanisziben élt ősemberre is vadászhatott a gepárd. “Nem gondolom, hogy az ember gepárdok zsákmányállatai közé tartozott volna, ám nem lehet tudni, hogy valójában mi is zajlott évmilliókkal ezelőtt. Mindazonáltal a kutatás révén megismerhető az az ökológiai rendszer, amelyben távoli őseink éltek” – magyarázta Ralf-Dietrich Kahlke.

Ajánlott tartalom

Tudta? Az ország 21 százalékát erdő borítja

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca parlamenti államtitkára szerdán Szolnokon.