Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Gyakoribbak lettek a melegrekordok

Gyakoribbak lettek a melegrekordok

A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet és a madridi Complutense Egyetem kutatói 131 év hőmérsékleti adatainak vizsgálata után arra jutottak, hogy a havi hőmérsékleti rekordok 80 százaléka nem következett volna be az ember okozta klímaváltozás nélkül.

A Climatic Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint jelenleg átlagosan ötször több rekorddöntő meleg hónapot jegyeznek fel világszerte, mint amennyivel a hosszú távú globális felmelegedés hatásai nélkül kellene számolni. Európa, Afrika és Dél-Ázsia egyes részein a havi hőmérsékleti rekordok száma megtízszereződött. A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) és a madridi Complutense Egyetem kutatói úgy becsülték, hogy a megfigyelt havi hőmérsékleti rekordok 80 százaléka nem következett volna be az ember okozta klímaváltozás nélkül.”Az elmúlt évtized ez idáig példa nélküli hőhullámokat hozott: 2012-ben az Egyesült Államokban, 2010-ben Oroszországban, 2009-ben Ausztráliában és 2003-ban Európában – húzta alá a tanulmány vezető szerzője, Dim Coumou. – A szélsőséges forróságok sok emberéletet követelnek, erdőtüzeket és terményveszteséget okoznak. A társadalmak és ökoszisztémák nem tudnak alkalmazkodni a folyton rekordokat döntő hőmérsékletekhez.”

A tanulmány készítői 131 év havi hőmérsékleti jellemzőit dolgozták fel: a világ különböző tájain lévő több mint 12 ezer mérőpont által szolgáltatott adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bocsátotta a kutatók rendelkezésére. A szakemberek által kidolgozott statisztikai modell egyértelműen a globális felmelegedés következményeként magyarázza a havi hőmérsékleti rekordok számának növekedését – olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon. A klímaváltozás elmúlt negyven évben tapasztalt erősödése miatt a forrósági rekordok is ebben az időszakban váltak jóval gyakoribbá. A tanulmány előrejelzései szerint ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor harminc éven belül tizenkétszer több új havi hőrekord lesz, mint amennyi a klímaváltozás nélkül előfordulna. “Persze ez nem azt jelenti, hogy a mostaninál tizenkétszer több forró nyarunk lesz Európában: a helyzet ennél sokkal rosszabb” – mutatott rá Coumou. A 2040-es évek hőcsúcsai ugyanis nem csupán a mai állapotokhoz képest lesznek forróak, hanem a 2020-as és 2030-as évek hőmérsékleti szélsőségeit is túl fogják szárnyalni, amelyek már amúgy is melegebbek lesznek, mint bármi, amelyet eddig tapasztaltunk. A szakember hangsúlyozta, hogy “mindez pedig csupán a globális átlag: bizonyos szárazföldi régiók esetében az új rekordok számának növekedése még nagyobb lesz”.

Ajánlott tartalom

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását.