Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Gödöllői vízszennyezés

Gödöllői vízszennyezés

Újabb fejezet nyílt az elmúlt évi gödöllői ivóvízszennyezéssel kapcsolatban. Nemrég megalakult egy szakmai-társadalmi bizottság, melynek tevékenységéről a honlapjukról tájékozódhatunk.

2010. októberében derült ki, hogy a Szent István Egyetem területén az ivóvíz szennyezett volt. Az ügy kapcsán egyértelmű, hogy a történtek okainak, érintettjeinek szerepe, felelőssége, biztonsággal még hónapok múlva sem tisztázott. A tiszta, és egészséges ivóvíz fogyasztása minden állampolgár joga – amelyet a közszolgáltatók biztosítanak és a jogszabályi kötelezettségek mellett – , feltétlen bizalmon alapul. Ez egyben jelzi, hogy a gödöllői eset bár helyi jellegű, a tanulságai messzebb mutatnak. Mindezek ismeretében civil kezdeményezésre a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Államtitkársága 2010. évi gödöllői ivóvízszennyezéssel kapcsolatos szakmai-társadalmi Bizottságot hozott létre, amely a hatóságok és az érintettek képviselőiből 2011. szeptember 12-én megalakult. A Bizottság a Közép-Duna-völgyi Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Gödöllő (Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve), Gödöllői Polgármesteri Hivatal, Szent István Egyetem Közalkalmazotti Tanács, GATE Zöld Klub Egyesület, a Gödöllői Kollégiumi Tanács, a DMRV ZRt képviselőiből, valamint GATE Zöld Klub Egyesület szakértőjéből és egy környezetvédelmi jogászból áll.

 
A Bizottság a céljait a következőkben határozta meg:

 
(1) A gödöllői vízbázishoz kapcsolódó, több ezer embert érintő, hosszú és rövidtávú események kivizsgálásának segítése, átláthatóvá tétele és felügyelete, betekintés a meglévő dokumentációkba és azok kronológiai, logikai, szakmai összekapcsolása.

(2) Közvetlen, hiteles tájékoztatás a történtekről és intézkedésekről az érintettek számára.
(3) A gödöllői szakmai és társadalmi tapasztalatok összegzése, esetleg javaslatok hasonló események megelőzésére, elkerülésére.

A Bizottság az október 10-i ülésén elfogadta a működési rendjét, megválasztotta képviselőit, valamint meghatározta a következő hónap feladatait, amelyek első lépésben a rendelkezésre álló dokumentumok rendszerezését, kiegészítését célozza.

Ajánlott tartalom

Ezeket lépi meg az EU 2030-ig a klíma védelemében

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.