A globális válság tükrében az energiaipari beruházásokról, az energiahatékonyság kérdéseiről, illetve afrikai energiaipari projektekről tárgyalnak vasárnap kezdődött kétnapos római tanácskozásukon a Nyolcak és számos fejlődő nagyfogyasztó, illetve termelő ország energiaminiszterei, valamint az uniós energiaügyi biztos és nemzetközi szervezetek képviselői.

G8 energiacsúcs – új nemzetközi szervezet az energiahatékonyság ösztönzésére

A globális válság tükrében az energiaipari beruházásokról, az energiahatékonyság kérdéseiről, illetve afrikai energiaipari projektekről tárgyalnak vasárnap kezdődött kétnapos római tanácskozásukon a Nyolcak és számos fejlődő nagyfogyasztó, illetve termelő ország energiaminiszterei, valamint az uniós energiaügyi biztos és nemzetközi szervezetek képviselői.

A találkozón az energiahatékonyságot ösztönző új nemzetközi szervezet létesítéséről akarnak már vasárnap megállapodni, a globális felmelegedés elleni küzdelem részeként. Az új szervezet a fejlett és fejlődő országok közötti együttműködést hivatott elősegíteni az energiahatékonyság terén, hatékonyabb technológiák kifejlesztésében, az energiatakarékos módszerekről történő információcserében, valamint a magán és a közszféra határokon átnyúló energetikai összefogásában.

A párizsi székhellyel létesítendő szervezethez a részes államok mindegyike 1,3 millió euróval járulna hozzá. Mint a találkozón elhangzott, a globális válság miatti bizonytalanság, és a csökkenő energiaárak visszavetik az energiaipari beruházásokat, aminek a jövőben erőteljes gazdasági következményei lehetnek. A résztvevők megvitatják egyebek között a beruházások ösztönzésének lehetőségeit.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az olaj- és gázágazati beruházások 21 százalékkal csökkennek idén a pénzügyi válság és a gazdasági növekedés jelentős lassulása miatt. A most elmaradó beruházások később érzetetik majd a hatásukat, aminek a következében mérséklődik a kínálat, emelkedik az energiaár.

Szaúd-Arábia, amely a legnagyobb befolyással rendelkezik az OPEC-ben, úgy véli, hogy hordónkénti 75 dolláros olajár mellett már érdemes hosszabb távon befektetni az energiaágazatba, és ez az olajárszint még nem lassítaná a globális gazdaságot.  Roberto Poli, az olasz Eni cég elnöke szerint az ágazati beruházások élénküléséhez elegendő a 60-70 dolláros olajár is.  A kőolaj ára a héten 60 dollár fölé emelkedett, közel a duplája a decemberi mélypontnak. Pénteken az északi-tengeri Brent könnyűolaj hordónkénti ára 60,78 dolláron zárt 85 cent emelkedéssel.


Sakib Helil algériai olajügyi miniszter úgy vélte, hogy a kőolaj ára a jelenlegi szint közelében marad, csak jövőre éri el a 70 dollárt. A miniszter két hónapja sikeresen jósolta meg, hogy májusban 60 dollár körülire nő az energiahordozó ára. Helil szerint a 70 dolláros olajár megfelelő szint ahhoz, hogy az olajtermelők aggodalom nélkül folytassák olajkutatásaikat.  A felszólalók rámutattak arra, hogy rendkívül fontos a stabil olajár elérése. Az olajár ingadozása nem jó sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak.

Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter arról számolt be a római értekezleten, hogy a borúlátó szakértői véleményekkel ellentétben Oroszországban idén szerényen nő az olajtermelés. Oroszország a legnagyobb OPEC-en kívüli olajtermelő ország. Tavaly az orosz olajtermelés 1 százalékkal 488 millió tonnára (napi 9,78 millió hordó) csökkent.

Számos elemző úgy vélte, hogy a kőolaj alacsony világpiaci ára, és a magas vállalati adók miatt az ágazati orosz cégeknek nem sok pénzük marad arra, hogy fenntartsák a jelenlegi termelést és új lelőhelyek után kutassanak.

Smatko azonban azt mondta, hogy az idei orosz olajtermelés a legrosszabb esetben is a tavalyi szinten marad, de inkább szerényen bővül. A miniszter rámutatott arra, hogy a kormány válságellenes tervének keretében végrehajtandó adóreform abban teszi érdekeltté az orosz olajvállalatokat, hogy ne csökkentsék beruházási kiadásaikat.

A tanácskozáson foglalkoznak az afrikai vidéki körzetek elektromos árammal való ellátásának akciótervével is.

Ajánlott tartalom

A gázkereskedelemre kivetett vám veszélyezteti az uniós energiaszolidaritást

A határokon átnyúló gázkereskedelemre kivetett német illeték veszélyezteti az Európai Unió energetikai szolidaritását - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.