Pompeji sorsára jutott az a buja trópusi erdő, amelyet egyméteres hamuréteg temetett be csaknem háromszázmillió évvel ezelőtt; a rendkívüli leletre Kínában, Belső-Mongóliában bukkantak.
A fosszilizálódott erdőről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelentették meg tanulmányukat kínai és amerikai kutatók. A lelet egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy a tudósok megismerjék az őskori ökorendszereket és éghajlatot - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. “A hamu betemette és megölte a növényeket, de egyben meg is őrizte számunkra” - hangsúlyozzák a nankingi Földtani és Paleontológiai Intézet kutatói. A tűzhányó 298 millió évvel ezelőtt, a perm időszak elején tört ki, akkor, amikor a Pangea szuperkontinens kezdett kialakulni.
A kutatók egy ezer négyzetméteres területet vizsgáltak át Vutu (Wudu) városa közelében, ahol feltérképezték és számba vették a fosszílizálódott növényeket. Az egykori erdőben a legmagasabbra a pecsétfák (Sigillaria), valamint a nyitva termő ősfák rendjébe tartozó Cordaites nemzetség képviselői nyújtózkodtak, ezek 25 méterre, vagy még nagyobbra nőttek meg. Egy “emelettel” lejjebb a páfrányfák nőttek, alattuk pedig spóratermő fák és pálmafaszerűségek helyezkedtek el. “Csodálatos állapotban maradt fenn a növényzet, hiszen megvizsgálhatjuk a fák ágain megőrződött leveleket is” - mutatott rá Hermann Pfefferkorn, a Pennsylvaniai Egyetem paleobotanikusa, a tanulmány társszerzője. A pecsétfa egy kihalt, spórás, faszerű nemzetség, amely a késő karbon korszakban volt elterjedt, de már a perm elejére eltűnt. A Cordaites egy kihalt növénynemzetség, amely a floridai Evergladeshez hasonló nedves területeken élt. A legtöbb megkövesedett Cordaitest a késő karbon korszaki rétegben találták meg, Hollandia, Belgium és Németország területén lévő szénbányákban.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.