Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Forradalmi agrárreformra van szükség a jelen kihívásainak kezeléséhez

Forradalmi agrárreformra van szükség a jelen kihívásainak kezeléséhez

Forradalmi változásokra van szükség a mezőgazdaságban, hogy kezelni lehessen az olyan veszélyeket, mint a klímaváltozás, az éhezés és az elhízás – figyelmeztet egy friss tanulmány.

A többek között a Világbank és az Európai Bizottság által finanszírozott kutatás a XIX. és XX. század ipari- és agrárforradalmaihoz mérhető fordulatot sürget a mezőgazdasági kutatások terén. Szorgalmazza a kutatási források növelését, valamint a kistermelők, a kormányok, a vállalatok, a kutatók, a civil társadalom és más szervezetek közötti együttműködés szorosabbra fűzését.

A március 28. és 31. között a dél-franciaországi Montpellier-ben megrendezett agrárkonferencián előadandó tanulmány utal azokra a becslésekre, melyek szerint 2009-es árakon számolva évi 83 milliárd dolláros (16.386 milliárd forintos) beruházásra lenne szükség a fejlődő országokban, hogy teljesíteni lehessen az ENSZ 2050-es globális élelmiszerigényre vonatkozó előrejelzéseit (becslések szerint a jelenlegi 6,8 milliárd fős világnépesség 2050-re 9 milliárdra nő). Ez a jelenlegi beruházások mintegy másfélszerese – teszik hozzá.

A tanulmány szerint a szegénység elleni küzdelem elsődleges “csataterei” Dél-Ázsiában és Afrikában találhatók. Megjegyzik, hogy India és Banglades esélyei ebben a tekintetben jobbak, mint Afrika Szaharától délre fekvő részéé.

“Az elmúlt ötven évben jelentős előrelépés történt a mezőgazdaság fejlődése terén, figyelemreméltó mértékben nőtt a termelékenység … A fejlődés nagy része ugyanakkor a környezet kárára történt, s továbbra is mintegy 1 milliárd ember éhezik” – mutat rá Jules Pretty, az Essexi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője. “A küszöbön állnak, sőt már el is kezdődtek olyan rendkívül veszélyes folyamatok, mint a klímaváltozás, az energiaválság, a jelenlegi gazdasági modell bizonytalansága, és a fogyasztási minták gyors ütemű változása” – tette hozzá.

Pretty szerint további veszélyt jelent, hogy a fejlődő országok sokszor elkezdik utánozni a gazdag társadalmak étkezési szokásait, ami az elhízás globális terjedéséhez vezet. Az olyan fejlődő országokban, mint Peru, Ghana vagy Tunézia ma már több az elhízott ember, mint az éhező – mutatott rá.
A brit professzor szerint a kormányok és a termelők között szorosabbá váló együttműködés innovatív megoldásokhoz vezethet. A sikertörténetek közül említette Malawi példáját; a délkelet-afrikai ország jelentős kukoricatermelővé nőtte ki magát, miután a kormány elkezdte anyagilag támogatni a gazdálkodók trágyahasználatát.

Ajánlott tartalom

100 kilogramm szemetet találtak egy bálna tetemében

Több mint 100 kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében - írta a BBC híroldala.