Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Fogy a vízkészlet: minden 20. másodpercben meghal egy gyermek

Fogy a vízkészlet: minden 20. másodpercben meghal egy gyermek

A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint.

Az élen Ausztrália áll, szorosan követi Afrika, a tartós szárazság problémát okoz Amerikában is: Kalifornia történetében először vízkorlátozást rendeltek el, apad a Colorado folyó, Chilében már csökken az energiatermelés, szennyezettek a felszíni vizek Kínában. Kiszárad a világ negyedik legnagyobb tava, az Aral-tó, csökken a Bajkál-tó vízszintje is, pedig a Földön ez a legmélyebb és az édesvízkészlet egyötödét foglalja magában.

Az ENSZ adatai szerint a vízfelhasználás növekedése a lakosság növekedési ütemének kétszerese volt az elmúlt évszázadban. A statisztikák szerint ma közel 1,8 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2,5 milliárd számára pedig a legalapvetőbb higiéniai feltételek sem állnak rendelkezésre.

Emiatt a világon minden 20. másodpercben meghal egy gyermek. Az elmúlt fél évszázadban megháromszorozódott a bolygó vízigénye, 2050-ig pedig a becslések szerint további 55 százalékkal emelkedhet. Ráadásul a populáció is jelentősen növekszik majd, várhatóan eléri a 9,6 milliárd főt. Kong tehát a vízügyi vészharang.

Ausztrália a legszárazabb, Afrika a második

A Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése szerint a vízhiány ma már minden kontinenst érint. Ausztrália a legszárazabb. A folyók nemcsak apadnak, hanem a kisebbek teljes kiszáradásától tartanak. Az ausztrál kormány a tengervíz édesvízzé átalakítást végző üzemet is telepített már, nagyüzemi szinten sótalanítanak. A tengervíz ihatóvá tétele azonban drága művelet, de az ivóvíz nagy távolságokra szállítása sem olcsó.

Afrika a második legszárazabb terület. Közel 300 millióan élnek olyan helyen, ahol egy főre kevesebb mint ezer köbméter víz jut. A kontinens lakosságának legalább negyede naponta több mint fél órát gyalogol, hogy vízhez érjen, annak minőségéről pedig keveset sejt. A jelentés szerint a fertőzött víz és a nem megfelelő higiénés körülmények miatt óránként 115 ember hal meg.

Angol tudósok nemrégiben rájöttek, hogy a legnagyobb vízhiánnyal küzdő országok alatt hatalmas vízkészlet rejlik, a mennyiségét a felszínen található folyók és tavak százszorosára becsülik. Egyiptom, Líbia és Szudán alatt rejtőzhet a vízkészlet java, de ez csak lehetőség, hiszen a mélység hatalmas, ezek az országok önerőből biztosan nem tudják felszínre hozni a vizet.

Fejenként évi ötszáz köbméter a kritikus mennyiség

Glied Viktor, a Pécsi Tudományegyetem Politikatudományok tanszékének munkatársa a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta: ötszáz köbméter az a kritikus mennyiség, amely egy évben egy ember szükségletét fedezni tudja. Azokon a területeken, ahol ezer köbméter alatt van ez a szám, vízszűkösséggel sújtott területnek nevezik. 1-3 milliárdra becsülik azon emberek számát, akik jelenleg vagy az elkövetkező 40-50 évben tiszta víz nélkül maradhatnak.

Kína 600 nagyvárosából 550-ben napi szinten gond a vízhiány

Bajban van Kína is. Az iparosítás miatt a folyók többsége erősen szennyezett, az ország rendkívüli vízellátási problémákkal küzd. Kína 600 nagyvárosából 550-ben napi szinten okoz gondot a vízhiány. Már kiaknázzák a mélyen a föld alatt húzódó vízkészletet is, az északi területekről egy 1400 kilométer hosszú vezetéken keresztül szállítanának vizet Pekingbe. Az országban csökken az élelmiszer-termelés is, emiatt egyre több importra van szükség.

A jövőben komoly feszültséggócok alakulnak ki a víz miatt

A világ legmélyebb tava, amely a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki, a Bajkál-tó a világörökség része. A szárazságnak és a vízkiemelésnek köszönhetően azonban vízszintje csökken, a tó vizét használó két állam között ez már ma feszültségeket okoz. Konfliktus azonban nem csak itt van.

A Szaharától délre elhelyezkedő Száhel-övezetben nem állandó a vízhiány, ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol nincsen elég víz. A Közel-Keleten is problémákat okoz a vízhiány, Katar, Szaúd-Arábia, Izrael, a Palesztin Hatóság területe, Törökország, Szíria, Irak is érintett. Bangladesben óriási népességnövekedéssel számolnak, s Indiával vannak vízzel kapcsolatos konfliktusai, a jövőben ez is komoly feszültséggóc lehet.

Egyiptom és Etiópia között az okoz feszültséget, hogy utóbbi ország óriásgátat épít a Nílusra. Egyiptom szerint a beruházással Etiópia megcsapolná a hozzájuk eljutó víz mennyiségét. Etiópia a tervek szerint 3,2 milliárd eurót költ a gátra és az erőműre, amely 6000 megawattos teljesítménnyel üzemelne. A gát mögötti tározó régi egyezményeket is sérthet. Az egyiptomiak bejelentették, nem szeretnének katonai összetűzést, de semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha a beruházás miatt kevesebb víz érkezik hozzájuk a Níluson.

Statisztikák szerint az utóbbi tíz évben fejenként 600 literrel kevesebb víz jut a Níluson, ami a 80 millió országban horribilis mennyiség, s ezt akarja Etiópia tovább csapolni.

A vízügyi konfliktusok már eddig is okoztak humanitárius katasztrófákat, a ruandai népirtás és a darfuri válság kirobbanásához is hozzájárultak, de a nigériai, etnikainak tartott konfliktusokat is vissza lehet vezetni a vízkészletekhez való hozzájutáshoz.

Az Aral-tó ökológiai katasztrófa áldozata

Az Aral-tó, amely 1960-ban még a világ negyedik legnagyobb tava volt, mára ökológiai katasztrófa áldozata. Előbb több, kisebb tóra vált szét, majd ezek is zsugorodni kezdtek. Az Aralt egykor Közép-Ázsia két legnagyobb folyója táplálta, azok vizét azonban a sztyeppe megműveléséhez kezdték használni, így a tó vízutánpótlása megszűnt, a helyzet pedig menthetetlennek látszik. A NASA felvételei a teljes kiszáradásról tanúskodnak.

Kaliforniában vízkorlátozást rendeltek el, Chilében nyolc éve tart a szárazság

Az amerikai kontinensen a szárazság okozza a legnagyobb problémát. Kalifornia történetében először vízkorlátozást rendeltek el, s a tudósok attól tartanak, a több éve tartó szárazság egy hosszabb időszak kezdete lehet. A lakosságnak víztanfolyamon kell részt vennie, a vízpazarlókra pedig büntetés vár. A mezőgazdasággal ugyanakkor megengedőbbek az új szabályok, mert Kalifornia termeli az Egyesült Államokban fogyasztott zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak több mint felét. A Colorado folyó apadása nehéz helyzetbe hozhatja Nevadát és Arizonát.

Chilében nyolc éve tart a szárazság, ami veszélyezteti a bortermelést és a rézbányászatot is. A megváltozott éghajlat miatt az elsivatagosodás veszélye fenyeget, az Andokban pedig csökken a hótakaró, emiatt veszélyben az ország vízkészlete is.

Ajánlott tartalom

Az óceánok melegedésével a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak

Az óceánok melegedésével a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak.