Fenntartható fejlődés a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja középpontjában

Talán még soha nem volt ennyire időszerű azoknak a módszereknek a keresése, amellyel a mérnökök és a természettudósok hozzá tudnak járulni a fenntartható fejlődéshez – hangzott el pénteken a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja sajtótájékoztatóján a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen (BME).

A Magyar Műszaki Értelmiség Napját 2007 óta rendezik meg évente Benkó Sándor villamosmérnöknek, a Benkó Dixieland Band vezetőjének javaslatára abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a műszaki értelmiség meghatározó szerepére az ország gazdasági fejlődésében. A május 13-14-i rendezvény középpontjában a fenntartható fejlődés áll, fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök.

Katona Béla, az Országgyűlés leköszönő elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke szerint fontos, hogy a magyar mérnökök, a műszaki értelmiség hallassa a hangját. “Vannak olyan feladatok, amelyeket helyettük senki sem tud elvégezni. A magyar gazdaság fejlesztési irányait csak a műszaki értelmiség szabhatja meg. E nélkül hiába hozzuk rendbe a költségvetést, hiába hozzuk helyre a monetáris politikában elkövetett hibákat, ha ez nem párosul egy világos, az ország adottságaira épülő fejlesztési irányvonal kijelölésével, néhány év múlva legalább ekkora bajban leszünk, vagy még nagyobban” – fogalmazott Katona Béla.

Mint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte, a Magyar Műszaki Értelmiség napja jó lehetőség annak a bemutatására, hogy mekkora a magyarországi mérnökök, műszaki értelmiség hozzájárulása a gazdasághoz, a magyar fejlesztésekhez.
“Sokszor elmondtam aggályaimat azzal kapcsolatban, hogy az értelmiség különböző csoportjai napokat rendeznek a maguk számára. Ez inkább az elkülönülés irányába hat, az én törekvéseim viszont arra irányulnak, hogy az értelmiség különböző foglalkozású csoportjai együtt tárgyaljanak a problémákról” – emelte ki az MTA elnöke.

Mint kifejtette, a problémák nagy része nem olyan, amelyeket külön a mérnökök, biológusok vagy szociológusok oldanak meg. “Az igazán nagy problémák – gondoljunk az energiára, a környezetre, a klímaváltozásra – olyanok, amelyek az értelmiség egységes fellépését, a problémák sokoldalú megvilágítását igénylik. Mindazonáltal lényeges felhívni a figyelmet arra: a természettudományos és a műszaki képzés, a természettudományos és a műszaki műveltség fontos eleme kell, hogy legyen a magyar közgondolkodásnak” – mutatott rá Pálinkás József.

Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke azt emelte ki, hogy a gazdasági válság ellenére tavaly 15 százalékkal erősödött a szabadalmi tevékenység. “Van tehát olyan műszaki és kutatói válasz, kreativitás, találékonyság, amely innovatív gazdasági emeltyűket képes felkínálni a gazdaság számára” – mutatott rá.
Benkó Sándor úgy vélekedett, hogy egész Európában át kell értékelni a műszaki értelmiség szerepét. Meg kell értetni a vezetőkkel és a közvéleménnyel, hogy ettől függ: Európa “kiszolgáló skanzen”, vagy műszakilag és minden más szempont szerint élenjáró térség lesz – mondta.

Ajánlott tartalom

A zöldenergia a jövő a gazdaságban, az iparban és a közlekedésben is

A zöldenergia a magyar gazdaság jövője a háztartásokban, a közlekedésben és az iparban egyaránt - mondta a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke vasárnap a társaság Facebook-oldalára feltöltött videóban.