A kampány tartalmilag két alapvető részre osztható, időben pedig egy évig tart. Az első szakasz témája a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának hangsúlyozása, a második szakasz témája a energiatakarékos technológiák alkalmazása az építések során.

A hatékony elérés érdekében célszerűnek tartjuk a helyes, és jövőbe mutató megoldási módszerek megszemélyesítését, ezért alkottuk meg a kampány központi figuráját, a rajzfilmek supermanjéhez hasonló figurát Zöld Eleket.

A kampány előkészítő szakaszában egy hiánypótló közvélemény-kutatást folytattunk a TeleQuest Kft. segítségével 500 fős mintával.

Fontos megállapítások a kutatásból:

Szelektív hulladékkezelés témában:

1.A minta 81,1 százaléka legalább egy féle hulladékot szelektíven gyűjt, a nem szelektíven gyűjtők aránya 18,9 százalék, ám e csoport több mit fele is úgy véli, hogy van legalább egy olyan hulladék, melyet szelektíven kellene gyűjtenie. Azaz a hulladékkezelésnek ezt a formáját csak a minta 8,9 százaléka utasítja el teljes mértékben.

2.Tanulság, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fogalma elsődlegesen a hulladékgyűjtő szigeteken megtalálható típusokat aktiválja (műanyag, papír, üveg), melyek között is messze kiemelkedik a műanyag hulladék gyűjtésének tudatossága.

3.Minden településtípus esetében az egyszemélyes háztartások azok, melyek a legkisebb arányban kezelik szelektíven a szemetét, különösen alacsony a községekben élő ilyen háztartások szelektív gyűjtési hajlandósága.
4.A hulladéklerakó-helyre történő szállítás 53,8 százalékban gyalog, 33,7 százalékban gépjárművel, míg 12,6 százalékban kerékpáron zajlik.

5.Pozitív jelnek tűnik, hogy a kényelmi megfontolások nem tűnnek lényegesnek, szemben az információhiánnyal és az infrastruktúra kiépültségével vagy a tárolási nehézségekkel.

6.A hulladékgyűjtéssel kapcsolatban alapvetően pozitív a légkör: a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a szelektív gyűjtés megéri azt a macerát, ami ezzel jár, sőt a szemétszállítási díjat is lehet a segítségével csökkenteni, és úgy látják, hogy a témában könnyű tájékozódni is.

Energiatakarékos építési technológiák témában:

1.Az építési technológiák kapcsán a kérdezettek minden előnyt egyszerre akarnak, nincs prioritási sorrendjük, azaz nem kompromisszum készek az ár–tartósság–üzemeltetés hármas mentén, egyedül csak a kivitelezés időtartamából hajlandóak néhányan engedni.

2.A fő hangsúly a fűtési költség leszorításán van, melynek két eleme a szigetelés és a nyílászárócsere az esetek felében együttesen került alkalmazásra.

3.A napenergia hasznosítással kapcsolatban nagyok a várakozások érdemes az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra is koncentrálni.

A tárca folyamatosan tárgyal a kvótapiacon, de a kapcsolatok többsége egyelőre a piackutató jellegű árajánlat-kéréseknél tart. A tárgyalások során kiajánlott szerződésekben előre meghatározottak azok a “zöldítési célok”, amelyekre a majdani bevétel fordítható, ezekből változatlanul kizárólag üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő projektek finanszírozhatók.
A ZBR részeként a tárca hamarosan további pályázatokat ír ki energiatakarékos háztartási gépek és energiatakarékos izzók cseréjére. A kvótaértékesítésből befolyó keret felülről nyitott, azaz valamennyi újonnan befolyó kvótapénz ugyancsak kizárólag a ZBR keretében költhető el.

A társaságnál korábbról megmaradt, még készleten lévő hasonló ruhadarabokat szigorú elszámolás szerint, tételesen leltározva, őrzött telephelyen tárolják, melyről a mai napon a hírek hallatán “készletszámbavételt tartottak” és egyetlen darab sem hiányzik - mondta Székelyné Pásztor Erzsébet.
Közölte azt is: egy BKV-s kollegája kiment a szeméttelepre, de egyetlen egy ilyen inget sem látott.

Szabó Máté  szerint a villamos energia törvény módosítása nem volt visszamenőleges hatályú, ezért kizárólag a 2009. július 1. után indult, és megismételt eljárásokban kellett volna alkalmazni. A biztos a jelentésében megállapította azt is, hogy a hivatalnak nem lett volna lehetősége a határozatok érdemi módosítására
A Magyar Energia Hivatal 2009 júliusában tette közzé határozatait, ami szerint a túlfizetést részben a krízisalapba, részben pedig alapítványba kell befizetnie az ELMŰ-nek, az ÉMÁSZ-nak, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek és a DÉMÁSZ-nak - mint villamos energia egyetemes szolgáltatóknak, amelyek a lakosságot, a nem lakossági kisfogyasztókat és a közintézményeket látják el.

Az eredeti, 2009. március 31-én meghozott energiahivatali határozatok szerint a túlfizetés 60 százalékát  közvetlenül a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű rászoruló áramfogyasztóknak kellett volna odaadni.

A fogyasztónként átlagosan körülbelül 500 forint visszafizetési kötelezettségről szóló határozatot 2009 július közepén - a törvénymódosítást követően - a hivatal megváltoztatta: a többlet árrés 60 százalékát a krízisalapba kell befizetniük a szolgáltatóknak, a 40 százalékát pedig a rászoruló lakosokat támogató alapítványok valamelyikébe, vagy kiemelten közhasznú társadalmi szervezet számlájára kell utalniuk adományként. Az adomány esetében ki kell kötni azt, hogy abból csak az adott áramszolgáltató szolgáltatási területén lévő fogyasztók kaphatnak támogatást.
A Magyar Energia Hivatal 2009. március 31-i határozatai szerint a négy áramszolgáltató - az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben - átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számolt az előzetes, de pontatlan becslés alapján.

Egyre kevesebb amerikai van meggyőződve arról, hogy a felmelegedés valóban végbemegy, illetve annak hatásai már érezhetők vagy azok lesznek néhány éven belül. Az erről készült felmérések kezdete óta most a legalacsonyabb, 53 százalékos az ezt vallók aránya, jóllehet még mindig a népesség többségéről van szó.
A Gallup szerint Amerikában sok környezetvédő aktivista igyekezett alátámasztani elméletét azzal, hogy filmeket és képeket mutatott be az olvadó sarki jégről, a fogyatkozó gleccserekről és a sivatagosodásról, ami az elmúlt évtizedben még megtette hatását. Az utóbbi két évben azonban a közvélemény aggodalma csökkent. A válaszolók 19 százaléka szerint - ez kétszerese az 1997-es adatnak - a globális felmelegedésnek soha nem lesz következménye, 16 százalék szerint ha lesz is, már nem az ő életében.

A 2008-ban mért 40 százalékról 32-re apadt azoknak az aránya, akik szerint a felmelegedés hatással lesz életükre. Az amerikaiak kétharmada nem aggódik amiatt, hogy a jelenség számottevő tényező az életükben.
A Gallup megdöbbentőnek nevezte a légköri felmelegedéssel kapcsolatos nézetek utóbbi 2 évben történt megváltozását, mert 1997 és 2008 között még folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik komoly fenyegetésnek tartják a jelenséget. Míg 2003-ban a megkérdezettek 61 százaléka gondolta úgy, hogy a felmelegedést emberi tevékenység okozza, arányuk mostanra 50 százalékra csökkent. A válaszolók 46 százaléka szerint nem az ember a felelős, 33 százalék természetes környezeti változást emleget - derült ki a március eleji felmérésből.

Az Európai Unió a káros éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében vállalta, hogy a jövő évtized végére egyötödre emeli a megújulni képes energiafajták részesedését az energiafelhasználásában.
A 20 százalékos cél ugyanakkor uniós átlagban érvényes, és tekintettel az egyes tagállamok eltérő adottságaira, minden tag esetében országra szabott nemzeti vállalást dolgoztak ki. Magyarország célja, hogy a 2005-ös 4,3-ról 13 százalékra emelkedjék a megújuló energiák aránya.

Az előadó megjegyezte: csak az MDF, az MSZP és a Jobbik választási programját tudták feltérképezni, mert a másik két párt még nem tette közzé a programját. A Fideszre vonatkozóan a 2007-es programot vettek figyelembe azon a címen, hogy azt Orbán Viktor most is aktuálisnak tartja, az LMP-nél pedig a EP-választásokra készült programot elemezték az energiapolitika szempontjából.
Az energiaárakkal kapcsolatban annyi derül ki, hogy a Fidesz “zöld bank”-ot alapítana a panel-felújítások és energiatakarékos fűtésmódok finanszírozásra, és a hatékonyság javítását beruházásokkal segítené. A Jobbik jogszabályban határozná meg az energia fogyasztói árát és - egyebek között - jelentősen megemelné a bányajáradékot. Az MDF nem foglalkozik a kérdéssel, míg az MSZP folytatná a panelprogramot, “megvédené” a távhő 5 százalékos áfakulcsát, és támogatná a közintézmények energiahatékonysági beruházásait. Az LMP szigorúbban szabályozná a fogyasztást, és összehangolná az ösztönző rendszereket. A párt gázár-támogatás helyett fix összegű lakhatási támogatást tervez, a távhő árképzését pedig reális költségeken képzeli el.

Az energiafüggőség csökkentése a Fidesz és az MDF programja szerint  részben a Paksi Atomerőmű bővítésével érhető el. A Jobbik magyar erőforrások és a megújuló energia jobb kihasználásában látja a függőség csökkentésének lehetőségét, míg az LMP “ellenőrzött átmenetet” képzel el a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra.
Az éghajlatvédelem kérdésében a legrészletezőbb az LMP: az eddigieknél jelentősebb  csökkentést tartalmazó, kötelező érvényű nemzetközi klímaügyi megállapodást sürget, összeurópai adókat vetne ki a közlekedésre, valamint regionális és lokális energiatársaságokat és ellátó rendszereket építene ki.
A megújuló energia elterjesztését minden párt szorgalmazza, de legrészletesebben az LMP foglalkozik vele. A párt a kis- és közepes egységek összekapcsolásán alapuló hálózatok kiépítését támogatná, és a helyi termelést részesítené előnyben.

Balczó Zoltán (Jobbik) a vitában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a volt szocialista országok messze túlteljesítették a kiotói vállalást, így joguk van a szén-dioxid kvóták értékesítésére. Hozzátette: ezt az Európai Bizottság és a bővítés előtti 15 tagállam meg akarja tagadni, ami “azt jelzi, mégiscsak igaz, hogy az új tagországok másodrangúnak számítanak az Európai Unióban”.

Gyürk András (Fidesz) a témára vonatkozó írásbeli nyilatkozatában úgy vélte, bár a közpénzekből kiutalt támogatások nem pótolhatják a magánbefektetők erőfeszítéseit, az Európai Uniónak és a tagállamoknak meg kell erősíteniük a zöldtechnológiai kutatásokra szánt költségvetési forrásokat. Ez Magyarország számára is létfontosságú, hiszen a kutatásfejlesztésre szánt összegek mértéke csupán a nemzeti össztermék egy százaléka körül mozog - tette hozzá.

A gyűjtést koordináló Re,lem nemrég adta át az ország húszezredik gyűjtőedényét Budapest X. kerületében, a Kertvárosi Általános Iskolában. Az átadáson Cserépy Zoltán, a cég vezetője a közlemény szerint elmondta: jelenleg nagyjából évi 300 tonna elemet gyűjt szelektíven a lakosság, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak, azonban a gyűjtőrendszer ennek a többszörösét is képes befogadni.

Az áruházak, boltok 2009. július elsejétől kötelesek az elemek visszagyűjtésére, és ehhez a Re,lemtől ingyenesen kérhetnek gyűjtőedényeket - emlékeztet a társaság. A hatályba lépés előtt több ezer igénylés érkezett a céghez, mivel százezres nagyságrendű büntetést kaphat a hatóságoktól az, aki elmulasztja a gyűjtőedényt kihelyezését. Mivel boltba mindenki jár, most már senki sem mondhatja, hogy nem tudja leadni a használt elemeit, akkuit - hívja fel a figyelmet Cserépy Zoltán.

Bár az uniós cél még messze van, az elmúlt években jelentős előrelépést sikerült elérni, hiszen a visszagyűjtött mennyiség 2005-ben még csak 7 százalék volt, ma pedig 21. A munka neheze azonban ezután következik – hangsúlyozza a cégvezető. A feladat nehézségét jelzi, hogy a jelenleg csaknem 40 százalékos visszagyűjtési rátával rendelkező Hollandia is kételyeit fejezte ki a hat év alatt elérendő 5 százalékpontos növekedés miatt - mutatott rá.
A Re,lem iskolai és óvodai gyűjtőversenyeket is szervez, ezek elsődleges célja, hogy minden gyermekben tudatosuljon a hulladékfajta veszélyessége és a visszagyűjtés jelentősége.
Az elemek lúgos oldatokat, az akkumulátorok esetenként nehézfémeket tartalmaznak, melyek helytelen kezelés esetén felhalmozódnak az élő szervezetekben, és súlyosan veszélyeztetik a környezetet.

Egyebek mellett azt is követelik, hogy amíg a kizárólag magyar parlament döntését igénylő kérdésekben nincs széles nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját, beleértve az állami erdővagyonét is, és vizsgálják felül azokat a privatizációs eseteket, amelyekben a hatályos intézkedéseket kijátszották.
A felhívás szerint Magyarország kezdeményeznie kellene az EU-nál annak a csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását, amely - a szervezet vélekedése szerint - a magyar államtól elvonta a jogkört, hogy az államterületét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza.