Kezdőlap / Témakörök / Bioenergia / Fapellet – a működő kompromisszum
Tudj meg többet: Bioenergia

Fapellet – a működő kompromisszum

Megfelelő finanszírozás hiányában sokak számára a hosszútávon megtérülő energetikai beruházások vállalhatatlan terhet jelentenek. Valós alternatívát az ésszerű árú vagy a rendkívül gyorsan megtérülő beruházások kínálhatnak, ezek közül az egyéni fűtésű családi házban lakók számára az egyik leginkább vonzó kompromisszum a fapellet használata.

Tény, hogy napenergiával, geotermikus energiával, fatüzeléssel, vagy bármely közvetlen energiahasznosítási móddal való nyers összehasonlításban a fapellet, mint feldolgozást, szállítást igénylő fűtőanyag kevésbé hatékony, de nem ragadhatunk le a hatékonysági táblázatok nyers számainál, írja a greenfo.hu. A hétköznapi felhasználó nem laboratóriumot üzemeltet, hanem lakást, házat fűt, így nem kizárólag a tesztkazán mérési eredményei alapján dönt, hanem figyelembe veszi a finanszírozhatósági, kényelmi, költség szempontokat, és remélhetőleg egyre többen a környezeti fenntarthatóságot. Mindezek alapján használati értékben a fapellet érdemi alternatívája a Magyarországon szinte kizárólagos földgáztüzelésű kazánoknak, környezettudatos szemmel nézve is állja az összevetést a nagyságrendileg hasonló befektetést igénylő fatüzelésű kályhákkal és kazánokkal. Egy fatüzelésű kazán üzemeltetése nem csak pénzt és lelkesedést, de komoly elhivatottságot is igényel: a téli időszakban naponta legalább egy óra elfoglaltságot jelent. Az égésteret ki kell takarítani, a hamut összegyűjteni, megfelelően tárolni, hasznosítani, elszállíttatni. A fatüzelésű kazán hatékony működtetésének feltétele az égéstér megfelelő szellőzésének biztosítása, melyhez közel azonos méretre darabolt hasábokkal kell megrakni, majd begyújtani. Mindezt hidegebb napokon reggel és este. Ezzel szemben egy pelletkazán üzemeltetése őszi-tavaszi időszakban heti 3-5 perc időt igényel. Nagyobb hidegben maximum ennek kétszeresét.

Az általunk használt Biodom 27-es kazán esetében eddig tart megtölteni a tárolót 100-150 kg pellettel és a kazánhoz kapott porszívóval kitakarítani az ennyi pellet hatékony, automatizált elégetése után maradt kétmaréknyi hamut. Mindebből nem csak az következik, hogy egy gázüzemű kazánnal összevethetően is kényelmesnek tekinthető, hanem az is, hogy egy fatüzelésű kályha szinte folyamatos őrzése és kiszolgálása helyett, napokra, de akár egy hétre is nyugodtan elutazhatunk anélkül, hogy a ház hőmérséklete érdemben csökkenne, pláne szétfagyna. A termosztát segítségével arra is van lehetőség, hogy a távollét idejére alacsonyabb hőmérsékletet adjunk meg, és csak a hazaérkezésre fűtsük fel ismét komfortosra a lakást. Mindez egy fatüzelésű kályhával folyamatos ellenőrzés és külső segítség nélkül megoldhatatlan. A fatüzelés, bár egy kandalló formájában egyet jelent a meghitt melegséggel, mit kizárólagos megoldás, mai életformánk mellett egyszerűen nem életszerű. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a tűzifa a legolcsóbb tüzelőanyag ma Magyarországon. Jelenleg, hozzávetőleg háromszoros szorzó van a berendezések és a tüzelőanyag árában is. A hatékonyság és a várható megtérülés számításához azonban az árak különbségén kívül több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Elsőként a tüzelőanyag árkülönbségét nagyjából azonnal elfogadhatóvá teszi a tényleges fűtőértékek hasonló aránya. Természetes anyagokról lévén szó pontos számokat felelőtlenség lenne mondani, de a szabványos fapellet fűtőértéke 19 Mj/kg, míg a tűzifáé ennek fele-harmada, a szabadban tárolva még ennél is kevesebb. Ha a két fűtőanyag hatékonyságát összevetjük nem tekinthetünk el a jellemzően használatos (egy árkategóriába tartozó) kazánok hatékonyságának különbségeitől. Egy fatüzelésű berendezés hatékonysága 50-60%-os, az egy nagyságrenddel magasabb árú faelgázosító kazánok hatékonysága elérheti a 80%-ot is, míg a fent említett, általunk használt pelletkazáné 94%, ami azt jelenti, hogy az ár és a ténylegesen felhasználható hőmennyiség összevetése alapján a fapellet már jóval kedvezőbb – a példánkban felhasznált számok esetében a különbség meghaladja a 15%-ot.

A fűtőanyagok hatékonyságának összevetésekor nem elhanyagolható különbség az adagolhatóság. Ha egy fatüzelésű kályhát megrakunk és begyújtunk, az a tüzelőanyag – a levegő mennyiségnek szabályozásával erősen korlátozott mértékben befolyásolható idő alatt – elég. A rendszer a tüzelőanyagot mindenképpen felhasználja, a felesleges hőmennyiséget érdemben tárolni nem tudja, egy napsütéses téli napon, amikor a napsugárzás egy szabványos szigetelésű, déli fekvésű házban már önmagában elegendő az épület melegen tartásához, a fatüzelés túlmelegíti a lakást, ami felesleges többletköltség, a tüzelőanyag természetéből adódó veszteség. A pelletkazánban az adagoló kávéskanálnyi adagokban, folyamatosan adagolja a tüzelőanyagot. A termosztát jelzésére, az utolsó kanálnyi elégetése után a kazán kikapcsol és csak termosztát ismételt jelzésére tölti fel és gyújtja be újra az égésteret és tartja a termosztáton – az adott időszakra – beállított hőmérsékletet. Az utóbbi években telente átlagosan 20-30 ilyen, napsütéses nap van, fatüzeléssel ez 20-30 napi többletköltséget és feleslegesen elhasznált fűtőanyagot jelenthet.

Ugyanakkor felszámítjuk-e a fa méretre vágásához szükséges energiát és költségeket? Ismételten életmódbeli kérdés: hány földgáz felhasználó kapható arra, hogy a tüzeléshez szükséges évente több tonna fát felvágja? Hová számítjuk ennek az energia költségét? Nagyvonalúan azt mondjuk, hogy emberi munka és eltekintünk tőle, vagy a pelletáláshoz hasonlóan gépi megoldást feltételezünk és számolunk vele? Másodszor, számítjuk-e a hasábok darabolása után maradó hulladékot? A két tüzelési mód környezeti terhelésének összevetésekor rendkívül fontos, hogy a fapellet feldolgozott, a legtöbbször helyben nem rendelkezésre álló, tehát szállítást, csomagolást igénylő fűtőanyag. Ugyanakkor attól sem tekinthetünk el, hogy a két tüzelési mód milyen típusú fát használ. Fatüzelésű kályhába, kazánba csak megfelelő méretű hasábokat tehetünk, különben a szellőzés, a hatékony égés nem biztosított, elalszik a tűz, és jöhet a kihűlt, rosszabb esetben szétfagyott lakás, ház. A fapelletet optimális esetben fűrészüzemek mellett felállított pelletáló gépeken állítják elő, faipari hulladékból. Sem környezeti, sem anyagi szempontból nem mellékes, hogy egy pelletkazánban a sokféle pelletált faipari hulladékon túl – az automatikus gyújtás miatt legtöbbször csak fapellettel keverve – pelletált mezőgazdasági hulladékot, vagy akár gabonát is el lehet tüzelni. Az állati takarmányozásra sem használható, törtszemes, túltárolt, penészes vagy zsizsikes kukorica rendkívül hatékony kiegészítője a pelletnek számunkra is, akiknek elveivel az élelmezésre vagy takarmányozásra alkalmas anyagok fűtési célú felhasználása nem elfogadható. Mindezek alapján a fapellet ma az önálló, gázfűtéssel rendelkező háztartások számára egy elfogadható árú környezetbarát alternatívája. A szerző családjának ötödik telét melegíti egy fatüzelésű kandallóval kiegészített automatizált, pelletkazánon alapuló fűtési rendszer.

Ajánlott tartalom

Különböző formájú, méretű és színű nyomtatott napelemek jöhetnek?

Német és görög kutatók nyomtatható napelemeket fejlesztenek ki.