Európa az ivóvize negyedét lehúzza a wc-n

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) munkatársai által összeállított jelentés leszögezi: az EU területén az utóbbi években jelentősen javult a víz minősége, a készletek túlfogyasztása azonban egyre nagyobb gondokat eredményez.

Ha nem sikerül megoldást találni a felmerülő problémákra, veszélybe kerülhet a kontinens teljes vízellátása. „A vízkészletekre Európa több pontján komoly nyomás nehezedik, és a helyzet egyre rosszabb” – kezdte az EEA hivatalos oldalán megjelent sajtóanyagban mondandóját Jacqueline McGlade, az EEA igazgatója, majd hozzátette: „A mezőgazdaság, az energiatermelés, az ipar, a közművek és az ökoszisztéma egyaránt nagyon fontosak, és mind versengenek ezért a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásért.”  McGlade asszony idézett szavai kiválóan összefoglalják a földi vízkészlettel kapcsolatos kihívás lényegét: napról napra növekszik az igény az ivóvíz iránt, a készletek azonban végesek.

Fogy a víz?
A válasz a kérdésre egyszerre nem és igen. Nem fogy, mivel a víz mennyisége globális viszonylatban állandó. A víz körforgása azonban egyensúlyi állapotot feltételez, amit helyi szinten könnyen meg lehet bontani, így regionálisan igen, csökkenhet a víz mennyisége. Ha például egy adott területen a mezőgazdasági termelés során több vizet használnak öntözésre, mint amennyi a talajba természetes úton visszakerül, akkor az öntözővíz párolgása miatt megnövekszik a légkör páratartalma. Mivel a légkör folyamatos mozgásban van, képes arra, hogy a benne felgyülemlett vizet a vízforrástól lényegesen messzebbre szállítsa, ahol az majd csapadék formájában lehullik. A forrás közelében tehát csökken, míg a csapadékosabbá váló területeken növekszik a víz mennyisége. A mennyiség azonban nem minden: a mezőgazdasági termelés, az állattartás, valamint az emberek ivóvízzel történő ellátása egészen más minőségű vizet igényel. Habár a víz természetes viszonyok között képes megújulni, az ivóvíz esetében célszerűbb a megújítható kifejezést használni, mivel az ember termelő tevékenysége igen sok szennyező anyagot (növényvédőszerek, műtrágya, szennyvíz, stb.) juttat a vízkészletekbe, így azokat valamilyen eljárással emberi fogyasztásra alkalmassá kell tenni, ennek pedig ára van: átlagosan 0,6 KWh energia szükséges egy köbméter ivóvíz előállításához.

Amint az az EEA tanulmányából kiderül, a vízminőség tekintetében komoly javulás figyelhető meg Európa-szerte, köszönhetően az EU szigorodó környezetvédelmi szabályozásának, a rendelkezésre álló vízmennyiséget azonban továbbra is pazarolja az öreg kontinens lakossága. „A vízforrásokkal ugyanolyan hatékonyan kell bánni, mint bármely más, állami tulajdonban lévő természeti kinccsel.” – Jacqueline McGlade. Az EEA jelentése ezért az európai vízfelhasználás hatékonyabbá tételére, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtésének lehetőségeire fókuszál. A tanulmány szerzői szerint a cél elérése érdekében az első lépés, hogy a már hatályos szabályozást sokkal következetesebben és szigorúbban be kell tartatni. Ezen felül pedig számtalan lehetőséget hordoz magában a vízgazdálkodással kapcsolatos adatok széles körben való elérhetőségének lehetővé tétele a weben, a különböző piaci mechanizmusok, a rendelkezésre álló, hatékonyságot növelő technológiák, valamint a folyamatos innováció, ezért a jelentés ezekre a kérdésekre koncentrál. Különösen nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelés, amely a vízfogyasztás negyedéért felel európai viszonylatban, de a mediterrán országokban ez az arány elérheti a 80 %-ot is. A szakértők szerint jelenleg ez az a terület, amely esetében a legkönnyebb növelni a vízhasználat hatékonyságát, mivel elérhető áron rendelkezésre állnak nagy hatásfokú öntözőrendszerek, ezért az EU-nak szorgalmaznia kell ezek széles körben való használatát. A becslések szerint mindez 25%-kal csökkenthetné az európai agrárium vízfogyasztását.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.