Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Ennyiért vehetsz passzívházat Magyarországon – itt a lista!
Tudj meg többet: Passzívház

Ennyiért vehetsz passzívházat Magyarországon – itt a lista!

Az egyre növekvő közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek.

A körkép elkészítéséhez ezúttal is az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő portál adatbázisát hívtuk segítségül. A szűrés során a “ház” kategóriába sorolt, “passzívház” kulcsszót tartalmazó, fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztőek lehetnek. Bár a körkép elkészítéséhez használt portálon a teljes hazai kínálatnak csak a töredéke jelenik meg, azonban ezek alapján is lehet következtetéseket levonni.
Az adatbázisban csupán 41 hirdetést találtunk, mely megfelelt a szűrési feltételeknek. Bár ez nem is annyira meglepő, tekintve az építési technológia fiatal életkorát. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban.

Magyarországon viszont csak 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik a hivatalos tanúsítvánnyal. A találati lista szerint jelenleg a “passzívház” kulcsszóval hirdetett ingatlanok döntő többsége Pest megyében (19 darab), illetve Budapesten (11 darab) található. De akad találat Bács-Kiskun (6 darab), Hajdú-Bihar (3 darab), Győr-Moson-Sopron (1 darab), illetve Veszprém (1 darab) megyékből is. Bár elhelyezkedésüket illetően nem túl széles a paletta a passzív házak piacán, árak és alapterületek tekintetében ugyanakkor már jóval összetettebb a kép. A találati listát böngészve találkozhatunk 18 millió forint alatti ingatlannal is – 17,9 millióért kínálnak például Veresegyházán egy 60 százalékos készültségi állapotban lévő 168 négyzetméter alapterületű családi házat -, de akad a kínálatban több száz millióért kínált budai luxusvilla is, mely szintén büszkélkedhet a hivatalos passzív ház védjeggyel.

A hirdetés szövege szerint a II. kerületi Törökvészen 2011-ben épült villa elsőként mondhatta magáénak a passzívház minősítést a kerületben. Az egyedi luxusról természetesen az ár is árulkodik, a tulajdonosok 380 milliót kérnek a háromszintes, 370 négyzetméteres épületért. Bár az egymillió forintos négyzetméterár meghökkentő lehet, ugyanakkor ez nem feltétlenül a passzívház minőségi követelményeinek számlájára írható. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebből nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hőszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. A budai passzív luxusvilla esetében tehát egyértelmű, hogy a helyszín, illetve a belsőépítészeti megoldások okozzák a magas négyzetméterárat, mely valljuk be, nem kuriózum a budai hegyvidéken.

Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket. Nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb “passzív” jelzővel jegyzett hirdetésnél kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tűnik, a hazai ingatlanközvetítők is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelműen a passzívház technológiával épült ingatlanok – a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, hacsak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minősített anyagokból épült ingatlan. A minősítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Svédország napelem forradalmat tervez

Bár Európa északi részében a napelem mindig a szél és a vízenergia árnyékában fog maradni, egy ambiciózus napelem telepítési terv Svédországot 2040-re a gigawattos klubba emelheti.