Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Magyarország 2020-ig vállalta, hogy az összenergia felhasználásának 13-14 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezi. Hogy sikerüljön legalább megközelíteni ezt a határértéket, ki kellene használni azokat az adottságokat, lehetőségeket, amelyekkel az országunk rendelkezik.
Magyarország lehetőségei kiválóak, úgy lehetne biomassza erőműveket működtetni, hogy az nem veszélyezteti sem élelmiszer, sem a takarmány ellátást, egymás mellett ugyanis ezek a tevékenységek párhuzamosan folytathatók. Az ország szántóterülete kb. 4,5 millió hektár, ami becslések szerint 15-20 millió ember ellátását tudná fedezni, írja az agroinform.com. A kedvezőtlen fekvésű, adottságú földterületek ebből körülbelül 1 millió hektárt jelentenek, ezeken nem lehet gazdaságosan élelmiszernek szánt növényeket termeszteni. Ezeknek a földeknek a jó része most is kihasználatlan, parlagfűvel benőtt, hasznosítatlan terület. Magyarország külpiaci energiafüggősége 70-75 százalékot tesz ki, ezért mindenképpen tanácsos lenne a kedvezőtlen adottságú területeken olyan növényeket termeszteni, amit biomasszaként saját javunkra hasznosíthatunk. A megújuló energiaforrások közül a biomassza lehet nálunk a legerősebb, a mi potenciálunk ehhez adott a leginkább – mondta Gyuricza Csaba. A becslések szerint a növények ilyen formában történő hasznosítása az éves összenergia szükséglet 10 százalékát is fedezhetné. Fontos megjegyezni, hogy a növényeket, az egyébként semmire sem használt növényi maradványokat, ipari hulladékokat kizárólag helyi, lokális biomassza üzemekben hasznosítanák, így a lehető legnagyobb a haszonértéke.
A magyarországi biomassza potenciál több részből tevődik össze:
Elsődleges biomassza: termesztett növények (szántóföldi, erdő, rét, természetes vegetáció)
Másodlagos biomassza: állattenyésztés főtermékei (élőtömeg, tej, tojás stb.), melléktermékei (szerves trágya), hulladékai (tetem, hígtrágya)
Harmadlagos biomassza: szerves hulladékok az ipari és szolgáltató szektorból (szelektív hulladék, feldolgozó ipar melléktermékei, szennyvíziszap stb.)
A legerősebb energianövények közé tartozik a repce, ami az utóbbi években 50 ezer hektárról 250 ezer hektárra növelte területét az energetikai szektor miatt. Jól hasznosíthatóak nálunk a szilárd biomassza növények, úgymint a fűz, az akác és a nyár. Ezen kívül az alkoholnövények közül a kukorica jelenleg egyeduralkodó. Cirokfélék közül a cukorcirok az egyik legjobb, mivel olyan évjáraton is jó tömeget ad, amikor a kukorica gyenge, és nagyon jól viseli az időjárás viszontagságait is. Milyen sajátosságai vannak az energianövény-termesztésnek? Gyuricza Csaba elmondta, hogy egészen másfajta szaktudást igényelnek ezek a növények és felhasználási folyamatuk, mint a hagyományos növénytermesztés, ezért jó hír, hogy egyre több egyetemen oktatnak ilyen ismereteket, így a fiatal generáció már az alapképzésben is megszerezheti az erre vonatkozó alapvető tudást.
Az energianövényekről, ha szó van, vitát szokott generálni az energiamérleg kérdése, vagyis az, hogy vajon mennyi energia térül meg egy-egy növény esetén, nem több-e az esetleges járulékos energia befektetés. Tény, hogy a szállítási energiaigények miatt olykor előfordul, hogy az adott növény energiamérlege negatívba fordul át, ezért is hangsúlyos a növények jó megválasztása és a helyi üzemek felállítása. A legjobb energiamérlege a cukornádnak és a cukorrépának van. A jól működetett biomassza esetén egy egységnyi bevitt energiából 6 egységnyi, más számítások szerint akár 9-10 egységnyi energia termelődhet.
Egyszerűen nem értem ezt a hozzáállást. Helyi hasznosításban a dülő utak mellé telepített gyümölcsfáknak nincs párja. Rengeteg nyesedéket termel, a közvetlen hasznosítható élelmiszer mellett.
Nem kell évente újra telepíteni. Egész községek működhetnének helyi fagáz erőművekkel, nulla külső energia betáplálással.
Helyette giga “erőművekben” semmisítik meg a helyileg maxi.álisan hasznosítható tüzifát.