Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Energiahatékony épületfelújítás konferencia a Zöld Építészeti Napokon

Energiahatékony épületfelújítás konferencia a Zöld Építészeti Napokon

2010. október 28-án Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium Energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkára fővédnökként nyitotta meg a Zöld Építészeti Napokat, a CEP Expo Nemzetközi kiállítás Energiahatékony épületfelújítás konferenciáján.

Az államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy az épületek energetikai megítélését újszerű gondolkodás jellemzi a fejlett országokban – így hazánkban is – a klímavédelem, az energiafüggőség csökkentése, az energiaszegénység megszüntetése érdekében. Kiemelte, hogy a kormány Nemzeti Együttműködés Programja az építőiparban a zöldtechnológiák támogatására, az új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek, valamint anyagok fejlesztésére irányul. Az épületenergetikai beruházásokkal hangsúlyozott cél az építőipar fellendítése is.
Ennek szellemiségét közvetíti a Zöld Építészeti Napok, melynek konferenciái, kiállításai fontos hírvivői a szakmai megoldási lehetőségeknek. A rendezvénysorozat egyben jó alkalom a támogatási lehetőségek és az Új Széchenyi Terv ismertetésére, hiszen a szakmai és civil kezdeményezések nélkül még a legjobb szándékú kormányzati célokat sem lehet érvényre juttatni. Bencsik János megnyitója után Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Energia- és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást, Új Széchenyi Terv és zöld gazdaság címmel.

Olajos Péter elmondta, hogy az energiahatékonysági beruházásokat az ingatlanpiac racionalitásainak figyelembevételével kell megvalósítani, mert az energetika a városfejlesztési és lakáspiaci stratégia kísérőeleme. Jelenleg nem sokkal több, hanem sokkal jobb lakásra van szükségünk. Ez érdeke a lakástulajdonosoknak – a magyar emberek összes vagyonának közel kétharmada ingatlanokban testesül meg – az ingatlanpiac szereplőinek, az építőiparnak, és ezáltal a nemzetgazdaságnak is. Magán- és középületeink értéknövekedését energiahatékonyságuk növelésével tudjuk elérni, amely épületenergetikai beruházásokat jelent. A lakosság teljes energia felhasználásából a lakóépületek energia felhasználása 40 százalékot tesz ki.
A magyar emberek 80 százaléka jövedelmének több mint 10 százalékát az energiaszámlára költi, amely a nemzetközi mérce szerint “energiaszegénységet” jelent. A jól átgondolt, komplex épületenergetikai beruházások tehát közvetlenül csökkentik az energiaszegénységben élők számát.

A kormány az olcsó és szolgáltató állam koncepcióban hisz, ezért magán kezdi meg az elkerülhetetlen állami kiadáscsökkentést. Ennek egyik eszköze a kormányzati és költségvetési forrásból üzemeltetett ingatlanok (kórházak, sportlétesítmények, fürdők, stb.) energiahatékonyságának javítása, „a legkisebb költség a legnagyobb megtakarítás” elve mentén. A rossz energiahatékonyságú középületek az adófizetők pénzét pazarolják el.
Olajos Péter felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az erőfeszítések a gazdasági növekedéshez akkor járulnak leginkább hozzá, ha minél több a hazai szereplő a beruházásokban, amelyek a hazai innováció, technológiák, eszközök (hőszivattyú, napkollektor), alapanyagok, termékek (akár szigetelés vagy nyílászárócsere) használatára és a megvalósításban résztvevő magyarországi szállítókra, kivitelezőkre vonatkoznak.

Ajánlott tartalom

Levegőtisztító technológia a lapostetők fedésében

Már Magyarországon is kapható a BMI Villas zöld megoldása.