Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Energiafaló lakásokban élünk

Energiafaló lakásokban élünk

A hazai lakások alig ötöde korszerű energetika szempontból – derül ki egy közelmúltban megjelent felmérésből. A lakások energetikai hatékonysága évről-évre nő, de a 2021-től előírt közel nulla energiaigényű feltételnek is csupán töredékük felel ma meg.

A Lechner Tudásközpont összesítése szerint a hazai lakóingatlanok húsz százaléka minősül korszerűnek. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának háttérintézménye az adatokat az általa üzemeltett nyilvántartásába feltöltött energiatanúsítványok alapján összesítette az elmúlt három évből (2014-2016). A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján kevés a korszerű, alacsony fogyasztású lakás. A tavaly vizsgált 140 ezer lakóingatlanból kevesebb mint 20 százalék kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) besorolást. A felmért lakóingatlanok több mint 80 százaléka csak megközelíti a korszerűt (DD-s vagy annál rosszabb besorolású). A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. A kiemelkedően rossz minősítésű lakások aránya közel hat százalékos. Budapesten az országos átlagnál magasabb, közel 24 százalékos a korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya, ugyanakkor a korszerűnél jobb – BB-s vagy AA-s – tanúsítványú ingatlanok száma a fővárosban is elenyésző, derül ki a felmérésből. Az energiatanúsítványok besorolása az AA kategóriától (minimális energiaigény) a JJ (kiemelkedően rossz) kategóriáig terjed. Az adatok azonban korántsem adnak átfogó képet, ugyanis a hazai, több mint négymilliós lakóingatlan-állomány töredékéről készült energetikai tanúsítvány. A törvény ugyanis csak eladás, egy évnél hosszabb időre történő bérbeadás kapcsán írja elő, hogy a tulajdonos köteles lakásáról energiatanúsítványt készíttetni. A teljes lakóállomány energetikai állapotáról csupán becslések vannak.

Az építtetők gondosságának köszönhetően évről évre javul az átlagos új épület energiahatékonysága, mondta lapunknak Zorkóczy Zoltán, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának referense, a Lechner Tudásközpont munkatársa. Míg 1993-ban az átlagos, még korszerűnek nevezhető családi ház összesített energetikai jellemzője (EP) 230 kWh/m2 volt évente, a 2016-ban épülté átlagosan 130 kWh/m2/év fogyasztású lett, tette hozzá. A családi házak hatékonysága évente átlagosan (EP) 8,4 kWh/m2-el javult 1980 és 2016 között. A 176/2008 kormány rendelet akkor nevez egy családi házat korszerűnek ha 130 kWh/m2-nél kevesebbet fogyaszt – ezek a CC besorolású épületek – vagyis , amely az átlagos új épületek energetikai színvonalát megüti. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemek segítik a növénytermesztést a sivatagban

Fontos tudni, hogy a Nap energiája nem csak az áramtermelés egyik lehetősége, hanem a földi élet egyik forrása is.