Energy, Economics, Ecology, Emotion – négy különböző szempont, amelyek egybegyúrva szükségesek egy élhető és energiahatékony téglaházhoz.
[media id=89 width=520 height=440]Címkékenergiabarát téglaház energiahatékony téglaház
Ajánlott tartalom
Döntöttek Brüsszelben: kötelezővé válik a napelemek telepítése
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az EU épületeire, az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
Szó esett a riportban -többek között- a nyári túlmelegedések elleni leghatékonyabb védekezésről, aminek fontos részei a masszív falak.
“Masszívnak” mondható az a külső fal, aminek tömege m2-ként meghaladja a 450 kg-ot. Az un. pórusos blokktégla falak hagyományos külső-belső vakolattal sem érik el még a 350 kg-ot sem. Ez vázkerámia esetén 360-370 kg. B 30-as tégla esetén már meghaladja az 500 kg-ot, csak csekély a hőszigetelőképesség.
A lehetséges és optimális út a ténylegesen masszív külső falak alkalmazása (B 30, mészhomoktégla, stb.) és azon a megkívánt hatékonyságú külső hőszigetelés (vakoltan -THR-el /Teljes Hőszigetelő Rendszerrel/, vagy még ideálisabban átszellőztetett légrés mögött burkolva) Az “önmagukban szigetelő” falazatok hiába vastagok, masszívnak mégsem mondhatóak.
Borzák Balarám Béla építészmérnök – iü. szakértő (épszerk. és épületfizika)
Az épülethatároló szerkezetek hőtároló képességének vonatkozásában könnyű, középnehéz és nehéz építési módokat különböztetünk meg. Nehéz épületeknél a hatásos hőtároló képesség és az épület nettó alapterületének hányadosa nagyobb, mint 130Wh/K. A hatásos hőtároló képesség az egyes épületszerkezetek: fal, födém, padló maximum 10cm vastagságú rétegeinek felülete, fajhője és sűrűsége alapján számolható ki. Az épület időállandóját a hatásos hőtároló képesség és a lehűlési folyamatra jellemző hőveszteségtényező hányadosaként számoljuk.
Tehát nem falat vizsgálunk, hanem ÉPÜLETET.
Vidóczi Árpád