Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Energetikai tanúsítvány, szakreferens, audit – Kinek, mire jók?

Energetikai tanúsítvány, szakreferens, audit – Kinek, mire jók?

Magyarország végenergia-felhasználásának több, mint harmadát az épületek fogyasztása teszi ki, emiatt kiemelkedően fontos feltérképezni a megtakarítási és hatásfoknövelési lehetőségeket. A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozatának hivatalos blogján megjelent cikk.

Mivel épületeink jó része még 1980 előtt épült, rengeteg (elsősorban fűtési) energiát lehetne megtakarítani ezek korszerűsítésével. Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája, a „Nemzeti Energiastratégia 2030”, az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkenését határozta meg. A kitűzött cél 2020-ra 49 PJ/év, 2030-ra 111 PJ/év primerenergia megtakarítás. Ennek eléréséhez olyan szolgáltatásokra van szükség, melyek segítenek a lakóházak vagy a vállalatok energiafogyasztásának csökkentésében. Gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel mint energetikai tanúsítvány, energetikai szakreferens, vagy energetikai audit. Sokaknak azonban talán nem tiszta, hogy mi is ezeknek a lényege, mi a különbség közöttük, mikor és kiknek kötelező, vagy lehet szüksége rájuk.

ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY

Ez az egyetlen, amelyikre nem vállalatoknak, hanem bárkinek szüksége lehet. Az energetikai tanúsítvány az ingatlan energiafogyasztásáról tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia-megtakarítás lehetőségeire. A paraméterek két csoportja határozza meg, hogy milyen minősítést fog kapni a vizsgált építmény: a falak, ablakok kiterjedése és hőszigetelése; valamint az épületgépészeti berendezések típusa és hatásfoka.

Épületek energetikai tanúsításának osztályai

 

Egy átlagos épület csupán FF kategóriás, míg egy új építésű ház megújuló energia használata nélkül (pl.: napelem, hőszivattyú) maximum CC kategóriát érhet el. A tanúsítvány tartalmazza az ingatlan energetikai osztályba sorolását, az ingatlan jellemzőit (fűtés, hűtés, légtechnika, melegvíz), javaslatokat az energia-megtakarításhoz, valamint a javasolt korszerűsítések kivitelezése után elérhető besorolást. Energetikai tanúsítvány kötelező a következő esetekben: új épület építése; ingatlan adás-vételi szerződés; bérbeadási szerződés; energetikai pályázat; használatba vételi engedély; 200 m2-nél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. Az 50 m2-nél kisebb alapterületű családi házakra és a nyaralókra viszont nem kötelező, azonban lakások esetében az 50 m2-nél kisebbek esetén is szükséges, amennyiben az egy 50 m2-nél nagyobb alapterületű épületben van (pl: társasház).

ENERGETIKAI SZAKREFERENS

Energetikai szakreferensre nem magánembereknek, hanem kis- és középvállalkozásoknak lehet szükségük. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása, ill. a 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet módosítása szerint meghatározott energiafogyasztású vállalkozásoknak 2016.12.21-től (függetlenül attól, hogy KKV vagy nagyvállalat) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie. Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a

– 400 000 kWh villamos energiát,
– 100 000 m3 földgázt, vagy
– 3400 GJ hőmennyiséget.

Az energetikai szakreferens figyelemmel kíséri a vállalat energiafelhasználási szokásait, azok változásait, valamint javaslatokat tesz az energiafogyasztás csökkentésére, és figyeli az ezekhez kapcsolódó intézkedések megvalósítását. Ezen túl másik fontos feladata az energiahatékonysági szemléletmód kialakítása az őt alkalmazó szervezet működésében, döntéshozatalában. Az energiafogyasztásról heti vagy havi riportot, valamint éves összefoglalót készít, aminek segítségével feltárhatók az energiamegtakarítási potenciálok, melyekkel óriási költségek takaríthatók meg a vállalat számára.

ENERGETIKAI AUDIT

Az energiahatékonysági törvény előírja, hogy 2015 decemberétől minden hazánkban működő nagyvállalat köteles négyévente a tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából energetikai auditálást végeztetni. Mentesül a kötelező auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Az audit egy komplex energiahatékonysági vizsgálat, célja az energiatudatos vállalatirányítás kialakítása és terjesztése. A vállalati audit pénzben kifejezve számszerűsíti a potenciális megtakarítást, melyek három kategóriába sorolhatók:

– számottevő költségráfordítás nélkül (szemléletváltással, energiatudatos magatartással, alacsonyabb energiafogyasztást eredményező javaslatok,
– alacsony költségráfordítással, gyorsan megtérülő fejlesztések,
– nagyobb beruházási költséggel járó, részletes gazdaságossági számítással megvizsgált korszerűsítési lehetőségek.

Az energetikai audit kiterjed az épületek, létesítmények, és az ipari műveletek energiafogyasztására is, ezen belül pedig az alábbi szempontokra:

– az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása,
– a fogyasztási trendek, lekötött kvóták,
– az energiapazarlási pontok megkeresése és bemutatása,
– a költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és elemzése, a fejlettebb üzemeltetési eljárások bemutatása,
– a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei.

Fontos különbség a tanúsítvány és a másik két szolgáltatás között, hogy míg a tanúsítvány csupán az épület energiafelhasználását elemzi, a többi az emberi tényezőt és az egyéb technológiákat is figyelembe veszi.

forrás: energiam.blog.hu

Ajánlott tartalom

Négymilliárd forintból épültek napelemparkok Felső-Szabolcs két településén

Négymilliárd forintból épült meg két napelempark a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzsér és Mándok települések határában a Cashline Befektetési Holding Zrt. beruházásában.