Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Első körben megúszta a magyar akác

Első körben megúszta a magyar akác

Az Európai Unió elfogadta hétfőn az EU-n kívülről származó, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet. A tervezett listáról kikerült a fehér akác – egyelőre.

A minősített többségi szavazásnál Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, és egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen – derül ki a döntést összegző közleményből. Budapest ugyanis garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára, amelyet most az Európai Bizottság feladata lesz összeállítani, nem fog rákerülni az immár hungarikummá minősített fehér akác, amely az Egyesült Államokban őshonos.

Erre a bizottság nem adott írásos garanciát, ám a jogszabály elfogadása kapcsán is azt hangoztatja, hogy a listán olyan fajok szerepelnek majd, amelyek uniós léptékben jelentenek fenyegetést, a felsorolást a tagállamokkal együttműködve, átfogó kockázatelemzést követően, szilárd tudományos bizonyítékok birtokában, a társadalmi és gazdasági hatások , a többi között a már meghonosodott iparágak érdekeinek maradéktalan szem előtt tartásával állítják majd össze.

A bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 12 ezer nem őshonos faj él Európában, a jövevényeknek pedig mintegy 10-15 százaléka válik veszélyes özönfajjá, amelyek fenyegetik a helyi élővilágot, sőt, nem egy esetben az emberi egészséget is. Ilyen például az Amerikából származó ökörbéka, a parlagfű és a pézsmapatkány.

A bizottság által összeállítandó lista nyilvános lesz, és legalább hatévente felül kell majd vizsgálni. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz behozni az Európai Unióba, sem tartani, sem tenyészteni, illetve termeszteni, sem forgalomba hozni vagy szabadon engedni nem szabad majd őket.

A magyar akác speciális helyzetben van

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik,Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása. Másrészt a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú.

KIIRTANI AZ AKÁCOT? NEM IS LEHETNE

Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

A koronavírus, amely a klímaváltozás elleni harcot is a partvonalra szorítja

A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta: a kínai Vuhan városából indult betegség villámgyorsan eljutott a pandémia, azaz a világjárvány státuszig.