Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Biogáz / Elmarad itthon a palagáz-forradalom

Elmarad itthon a palagáz-forradalom

A magyar jogszabályok ugyan nem tiltják a mélységi hidraulikus repesztés alkalmazását, de önellátásról még sokáig nem lehet szó.

Európa növekvő energiaigényére sokan a palagáz-kitermelésben látják a választ, ám az nem csak jóval drágább a hagyományos technológiáknál, hanem környezetromboló hatása miatt be is tiltotta számos európai állam. A magyar készletek bíztatónak tűnhetnek, de üzemi méretekben nem hozhatók fel. Bár nem tiltott a palagáz kitermelése, a környezetvédelmi hatóságok az elmúlt két évben nem engedélyezték.

11oaVárhatóan 27 százalékkal több energiára lesz szüksége Európának 2030-ra, mint jelenleg, ezért a termelőkapacitások bővítését helyezik előtérbe, az energiamixben pedig határozott szerepe lesz a földgáznak is a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Az Európai Unió úgy látja, hogy míg a hagyományos földgáz termelésének jövője nem túl biztató, a nem hagyományos energiahordozókkal kapcsolatos lehetőségeket érdemes megvizsgálni. Nem ismerjük viszont pontosan az európai készleteket, a kitermelhető mennyiséget.

Van bőven palagáz

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, amelyből több, mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető. Ez a jelenlegi évi 2,2-2,4 milliárd köbméter hazai szénhidrogén-kitermeléshez képest nagyon jelentős mértékű, de a készletek a ma ismert technikai-technológiai fejlettségi szinten, üzemi méretekben nem termelhetők ki – válaszolt a Magyar Hírlap érdeklődésére Tamaga Ferenc, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: „Amennyiben a kitermelés műszaki feltételei megoldódnak, tovább kell vizsgálni annak költségeit a piaci árak viszonylatában, mert a különleges földtani körülmények, a nagyon alacsony effektív porozitás és áteresztőképesség, a magas hőmérséklet és a nagy nyomás, a termelő kutak nagy száma, valamint az alkalmazandó speciális módszerek (rétegrepesztés, stimuláció) várhatóan drágává teszik a kitermelést.” Költségnövelő tényező továbbá, hogy a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényel.

Magyarországon az elmúlt években számos kutatást végeztek a palagáz után. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási zárójelentések alapján az országos ásványvagyon-nyilvántartásban jelenleg nyolc nem hagyományos szénhidrogén-terület szerepel. Ezeken már bányatelket is létesítettek, de a kereskedelmi mennyiségű folyamatos termelés beindulásáig még további vizsgálatokra van szükség. E nyolc bányatelek közül négy a Makói-árok területén, a többi a Dél-Alföldön és a Békés-medencében fekszik. További potenciális területek az Alföld keleti és északi részén, a Zalai-medencében, a Dráva-völgyben és a Kisalföldön is vannak, ugyanakkor ezek csupán reménybeli területnek számítanak, sikeres termelési projektek évtizedes távlatokban remélhetők. A lezárt kutatások mellett jelenleg nincs hazánkban a kifejezetten palagázra kiadott kutatási engedély.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Elkészült Hollandia legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere

Az építés mindössze 12 hetet vett igénybe. Az SMP Montage elkészítette Hollandia legnagyobb tetőre szerelt fotovoltaikus napelemes rendszerét, amelyet egy Venlóban található logisztikai központ 8 hektár méretű tetején helyeztek el.