Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Biogáz / Elmarad itthon a palagáz-forradalom

Elmarad itthon a palagáz-forradalom

A magyar jogszabályok ugyan nem tiltják a mélységi hidraulikus repesztés alkalmazását, de önellátásról még sokáig nem lehet szó.

Európa növekvő energiaigényére sokan a palagáz-kitermelésben látják a választ, ám az nem csak jóval drágább a hagyományos technológiáknál, hanem környezetromboló hatása miatt be is tiltotta számos európai állam. A magyar készletek bíztatónak tűnhetnek, de üzemi méretekben nem hozhatók fel. Bár nem tiltott a palagáz kitermelése, a környezetvédelmi hatóságok az elmúlt két évben nem engedélyezték.

11oaVárhatóan 27 százalékkal több energiára lesz szüksége Európának 2030-ra, mint jelenleg, ezért a termelőkapacitások bővítését helyezik előtérbe, az energiamixben pedig határozott szerepe lesz a földgáznak is a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Az Európai Unió úgy látja, hogy míg a hagyományos földgáz termelésének jövője nem túl biztató, a nem hagyományos energiahordozókkal kapcsolatos lehetőségeket érdemes megvizsgálni. Nem ismerjük viszont pontosan az európai készleteket, a kitermelhető mennyiséget.

Van bőven palagáz

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, amelyből több, mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető. Ez a jelenlegi évi 2,2-2,4 milliárd köbméter hazai szénhidrogén-kitermeléshez képest nagyon jelentős mértékű, de a készletek a ma ismert technikai-technológiai fejlettségi szinten, üzemi méretekben nem termelhetők ki – válaszolt a Magyar Hírlap érdeklődésére Tamaga Ferenc, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: „Amennyiben a kitermelés műszaki feltételei megoldódnak, tovább kell vizsgálni annak költségeit a piaci árak viszonylatában, mert a különleges földtani körülmények, a nagyon alacsony effektív porozitás és áteresztőképesség, a magas hőmérséklet és a nagy nyomás, a termelő kutak nagy száma, valamint az alkalmazandó speciális módszerek (rétegrepesztés, stimuláció) várhatóan drágává teszik a kitermelést.” Költségnövelő tényező továbbá, hogy a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényel.

Magyarországon az elmúlt években számos kutatást végeztek a palagáz után. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási zárójelentések alapján az országos ásványvagyon-nyilvántartásban jelenleg nyolc nem hagyományos szénhidrogén-terület szerepel. Ezeken már bányatelket is létesítettek, de a kereskedelmi mennyiségű folyamatos termelés beindulásáig még további vizsgálatokra van szükség. E nyolc bányatelek közül négy a Makói-árok területén, a többi a Dél-Alföldön és a Békés-medencében fekszik. További potenciális területek az Alföld keleti és északi részén, a Zalai-medencében, a Dráva-völgyben és a Kisalföldön is vannak, ugyanakkor ezek csupán reménybeli területnek számítanak, sikeres termelési projektek évtizedes távlatokban remélhetők. A lezárt kutatások mellett jelenleg nincs hazánkban a kifejezetten palagázra kiadott kutatási engedély.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemparkot húztak fel Székesfehérváron

Kísérleti jelleggel, mintegy kétszázmillió forintból létesített napelemparkot a Videoton Holding Zrt. székesfehérvári ipari parkjában.