Elhagyták a bivalyok az árteret, közeleg a tél

Tiszatarjánnak ezen a télen is biztosított lesz a megújuló energiaforrás. Amíg a középületek fűtését biztosító biomassza alapjául szolgáló ártéri gyalogakác és energiafűz betakarítás zajlik, a bivalyok is átköltöztek téli szálláshelyükre.

Újabb 3 kisbivaly és 4 szürkemarha is került a területre . A WWF Magyarország innovatív modellje, Tiszatarjánhoz hasonlóan más települések életét is megkönnyítheti a munkahelyteremtésen és költségek megtakarításán keresztül. Nem utolsó sorban pedig a hagyományos ártéri gazdálkodás helyi felélesztésével javul az élőhelyek állapota. A WWF Magyarország és a borsodi kis település 2007 óta dolgoznak együtt az egyedi tájhasználati modell kiépítésén. Ennek köszönhetően Tiszatarján évente 90 tonna CO2 kibocsátását és 55,000 m3 földgáz használatát váltja ki azzal, hogy a közmunka program keretein belül mintegy 400 tonna gyalogakáctól tisztít meg 90 hektárnyi árteret. A 8 biomasszával működő kazán négy helyi közintézményben biztosítja a fűtést, ezzel évente 8 millió Ft megtakarítást biztosítva. A projekt pedig 30 embernek ad munkát folyamatosan.

Nem lesz ez idén sem másként. A gyalogakác és az energiafűz már kötegelve várja a szállítást a területen, miközben a bivalyok néhány napja foglalták el téli szálláshelyüket. Az ártéren található 20 hektáros legelőről múlt pénteken terelték fel a téli szálláshelyükre azt a nyolc vízibivalyt, amelyek áprilistól decemberig legelnek a gyalogakáctól megtisztított területen. A tavaly vásárolt öt állat mellé idén tavasszal érkezett három kisebb példány is, valamint négy szürkemarha a helyi önkormányzat jóvoltából. A patások “munkája”, hogy legeléssel és taposással karbantartsák a területet, ahol így folyamatosan gyengül a gyalogakác és a korábban teljesen hasznosíthatatlan földre, visszatérhet a hagyományos ártéri gazdálkodás. A nemrégiben érkezett négy szürkemarha azonban még nem ismeri kellőképpen a helyi terepet, így kalandosabbra sikerültek a tél első napjai.

“A vízibivalyokat többször tereljük a karám és a legelő közötti másfél kilométeres szakaszon, hogy megszokják az útvonalat, biztonságban érezzék magukat. Ha megérkezünk a villanypásztorral körbevett legelőre, már maguktól felsorakoznak a kapunál, és ha engednénk, maguktól is hazatalálnának” – magyarázza Balog Tibor, Tiszatarján alpolgármestere. “A szürkemarha sokkal nyugtalanabb, kiszámíthatatlanabb állat, sokkal több idő kell neki, hogy megszokjon, így az ő terelésükhöz 15 ember összehangolt munkájára volt szükség ” – tette hozzá az alpolgármester.

“Az adományozóknak köszönhetően épp a héten bővül az a karám, amely az állatok téli szálláshelye lesz, hogy megfelelő körülmények között és kényelmesen várják együtt az állatok a tavasz eljöttét.” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás- és energia programjának vezetője. A programot magánszemélyként is támogathatja bárki, akár már havi 2 kávé árával! 

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.