Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Elfelejthetjük a rezsit örökre?
Tudj meg többet: Passzívház

Elfelejthetjük a rezsit örökre?

Október 15-én beköszönt a fűtési szezon, az áprilisig tartó időszakban – az időjárás függvényében – tetemes havi kiadással számolhatunk, sokan kényszerülnek kiadásaikat átcsoportosítani a magas fűtésköltség miatt. Pedig van megoldás: passzívház-technológiával nemcsak az energiaköltségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkenthető.

Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon? – teszi fel a kérdést a Greenpress.hu.

A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtési igényük elenyészően kevés.

(A passzívház olyan alacsony energiaigényű épület, amelyben a kellemes belső klíma télen-nyáron hagyományos aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül elérhető. Ezekről itt olvashat részletesebben.)

A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.
Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház templom és parókia létrehozását tervezik. A megvalósult passzívházak bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a hosszú távú gazdasági optimum körül valósítható meg.

Magyarország lemaradásban?

Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbirkóznia.

Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van.
A passzívháztervező 2009 óta több passzívházat tervezett. Ezek közül külön említést érdemel a 2012-ben átadott passzívház iskolaépület. Budapest XX. kerületében, egy meglévő iskola bővítéseként épült meg az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszernek.

– Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani az épületet, amely pontosan annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de szokványos építésű iskolaépület – mondja Szekér László. A különbség az energiafogyasztásban van: 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz. A tantermekben folyamatosan friss levegő biztosított. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az osztálytermekben nagyon hamar elfogy az oxigén, kevés a 45 percenkénti szellőztetés. Ezért tulajdonképpen az összes iskolában kötelezővé kellene tenni a folyamatos, energiatakarékos hővisszanyerős szellőztetést. Ez a projekt igazolta, hogy műszakilag lehetséges, és gazdaságosan megvalósítható ez Magyarországon – fejti ki a tervező.

Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség. Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Igaz, hogy 50 éve termel az első napelemes rendszer?

Valóban igaz, hogy ezek az elsőként felszerelt napelemes rendszerek már 50-60 éve üzemelnek.