Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Életünk alapja van veszélyben
index

Életünk alapja van veszélyben

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt úgy tűnhet, hogy ha valami, akkor a víz Magyarországon igazán nem lehet probléma.

Valószínűleg a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része nem értene egyet ezzel . Főleg az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is pazaroljuk az ivóvizet, beszennyezzük folyóinkat és tavainkat, miközben egyáltalán nem biztos, hogy mindig lesz elegendő utánpótlás.

A Víz Világnapján egy pillanatra gondolkodjunk el azon a természeti erőforráson, amelynek az életünket köszönhetjük, amelyből egyre kevesebb lesz, és mégis úgy pazaroljuk, mintha végtelenül sok állna belőle a rendelkezésünkre. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt úgy tűnhet, hogy ha valami, akkor a víz Magyarországon igazán nem lehet probléma. Valószínűleg a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része nem értene egyet ezzel a megállapítással: csak a tavalyi évre hatmilliárd forintot kellett kifizetni a mezőgazdasági kárenyhítési alapból a gazdákat ért időjárási károkra. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a csapadék nem egyenletesen érkezik: a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakokat megszakító özönvízszerű esőzések. habár ilyenkor folyókban hömpölyög az esővíz az utcákon és tavakban áll a földeken – mint ez tavaly többször is megesett – a Kárpát-medence vízellátása még sincs rendben, mint azt korábban megírtuk, évente fél köbkilométernyi vizet veszít hazánk az évszázadok alatt felhalmozódott erőforrásból.

Persze ez addig senkit sem zavar, amíg megnyitjuk a csapot és folyik belőle a víz: a magyar lakosság pedig szinte eszement módon bánik az ivóvízzel, naponta fejenként 100-160 liter ivóvizet használunk el, méghozzá ennek jelentős részét teljesen feleslegesen. Ivóvízzel mossuk le az autóinkat, ez csorog a kerti csapokban, ezzel öblítjük le a vécéinket, miközben a kevésbé szerencsés régiókban a létfenntartáshoz szükséges napi négy-öt liter ivóvíz előteremtése is nehéz, sokszor lehetetlen feladat – és egyre inkább azzá válik.

Világszerte ugyanis egyre fenyegetőbb méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása. Az ENSZ korábbi jelentésének becslése szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen a vízfelhasználás 70 százalékát az agrárium fogyasztja el.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

index

Kínai óriásfarmmal szívatnák meg az EU-t

Két éve vív gazdasági háborút Oroszország az Európai Unió ellen, és egyelőre nem úgy fest, hogy túlságosan megsínylené a 2014 augusztusában bevezetett élelmiszer-embargót.