Drága lesz a 2020-as megújuló cél teljesítése

Kapcsolódó cikkek

Újabb METÁR-tendert hirdettek

2022-03-05

A MEKH újból meghosszabbította a megújuló erőművek megvalósítási határidejét

2021-12-27

Megvan az eredmény ki építhet naperőművet a jövőben

2021-12-13

November végén az azóta már lemondott klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár bejelentése nyomán egyértelművé vált, hogy a kormányzat 2012-ben nem kívánja útjára indítani az új kötelező átvételi rendszert, a METÁR-t (megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer).

Az újabb csúszást az NFM államtitkárai gyakran egymást cáfolva hol az előkészítetlenséggel, hol a brüsszeli jóváhagyás hosszabb átfutási idejével magyarázták. Ezzel szemben a késlekedésnek ennél sokkal prózaibb oka van, mégpedig a nyilvánvaló forráshiány.

A 2011. október-novemberben végzett kutatásunk során az NCsT (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020) prioritásai és a METÁR alapelemeinek megfelelően újraszámításra, aktualizálásra kerültek a 2020-as célok eléréshez szükséges beruházási költségek, támogatások és díjak mértéke.

Az NCsT-ben megfogalmazott elvárásoknak megfelelő szerkezetben megvalósuló beruházások 2020-ig összességében – 277 Ft/euró árfolyamon számolva – várhatóan meghaladják a 900 milliárd forintot. (2010-ben még „csak” 800 milliárd Ft-ra becsült összeg szerepelt a számításokban.) A beruházások évenkénti megoszlása a beruházási intenzitás csúcspontját 2016-2018 közötti időszakra teszi, azonban a most elvesztegetett újabb egy év nagyban megkérdőjelezi a célok elérésének realitását.

A 2013-ra elhalasztott METÁR tarifák bejelentése máris késedelmet okoz az időarányos teljesítésben. Ráadásul a megújulók részaránya mindaddig csökkenni fog, amíg az új METÁR-támogatott egységek kereskedelmi üzembe nem állnak, hiszen a következő években mintegy 340 MW kapacitású biomassza egység megszűnése várható. Az új erőművek létesítési ideje (az ötlet megszületésétől a rendszerbe állításig) – technológiától és mérettől függően – 3-7 év, így erősen kétséges, hogy a már 2013-ban elindított (zöldmezős) beruházások mindegyike 2020 előtt maradéktalanul megvalósul – nem beszélve a későbbi években elindított projektekről.

A szakpolitika által preferált kiserőművek ösztönzése amellett, hogy pl. a biomassza esetében a méretgazdaságosság (skálahozadék) romlása csökkenő hatékonyságot hoz magával, ráadásul még jelentősen drágábbá is teszi a fajlagos (egységnyi kapacitásra jutó) beruházásokat.

Ennek következtében új, zöldmezős beruházásként már meg sem térül az erőműépítés az eddigi 30 Ft/kWh-os átlagos átvételi áron.

NCsT kidolgozásához és a jelen kutatásban is alkalmazott GREEN-X modell aktualizált feltételrendszere és paraméterei alapján a következő átvételi árak adódnak, amelyek mellett reálisan várható a beruházások megindulása, azaz a szakpolitika által felvázolt ütemterv időarányos teljesítése.

A ’GKIE WACC’ változat a GKI Energiakutató által reálisnak tartott tőkeköltség mutató számításával adódó átvételi árakat mutatja, míg a ’GREEN-X’ változat az NCsT-ben eredetileg alkalmazott hozamelvárást mutatja. (Megjegyezzük, hogy az utóbbi változat is „megköveteli a kiszámítható, stabil jogbiztonságot”.) A ’GKIE WACC’ változat számítása során figyelembe vettük az emelkedő kockázati felárakat, valamint az EU Energy Trends 2030 modellezéseiben is alkalmazott diszkonttényezőket.

Az árak nagyságrendjét érdemes még a nagykereskedelmi árakhoz (kb. 15 Ft/kWh), illetve a nyár végi átlagos átvételi árakhoz (kb. 30 Ft/kWh) hasonlítani.

A modellezés során 2020-ig minden évre meghatároztuk az átvételi árakat, a létesítendő kapacitásokat és ezek támogatási mértékét. (Számolva a középtávon már érdemben javuló pénzügyi-gazdasági környezettel, csökkenő kockázati felárakkal, időben változó tőkeköltségekkel kalkuláltunk.)

A KÁT kifutása mellett egyre növekvő METÁR kassza 2020-ra elérheti a 220 milliárd forintot.

Amennyiben a KÁT és a METÁR kassza teljes nagyságát a villamosenergia-fogyasztókkal a fogyasztás arányában fizettetik meg, akkor a bemutatott átvételi árak mellett ennek mértéke a 2012. évi 0,7 Ft/kWh-ról 2020-ra 3,1 Ft/kWh-ra emelkedne.

A modellezés és az előrejelzések rövid távú kockázatait jelentősen megnövelte a kutatás bő két hónapja alatt bekövetkezett, alapvetően a beruházásokat, a szakpolitikai tervek finanszírozhatóságát érintő kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok.

Ezen kockázatokból eredő bizonytalanságokat – ahelyett, hogy gyengítenék, inkább – erősítik a szakpolitikai tervek, a csak meghirdetett, de a gyakorlatban eddig nem alkalmazott eszközök ellentmondásossága, a METÁR folyamatos halasztása, illetve a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek.

A kutatás keretében beruházókkal, finanszírozókkal készített interjúkon egybehangzó véleményként fogalmazódott meg: kiszámítható környezetet, transzparenciát és egyszerűsítést várnak a magyar kormánytól a zöldenergiás befektetők.

Amennyiben Magyarország nem képes rövid időn belül megbízható, kiszámítható, a felmerülő kockázatokat kezelő és attraktív támogatási rendszert felépítenie, valamint a végfogyasztói árak befagyasztásáról nem mond le, akkor egy egyébként is bizalmatlan befektetői környezetben a várt beruházások szinte biztosan elmaradnak.

A jövőre bejelentett szigorú fiskális intézkedések azonban nem sok lehetőséget hagynak a kormányzatnak a METÁR kedvező „beárazására”, ráadásul az országkockázat további emelkedése, valamint – elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő – hitelkihelyezések erőteljes csökkenése miatt a beruházások tartósan alacsony szinten rekedhetnek meg. Mindezek miatt az NCsT időarányos teljesítésétől 2012-ben és 2013-ban is biztosan elmaradunk, egy újabb halasztás, vagy a fenti átvételi áraktól érdemben eltérő árak meghírdetése pedig még a 2020-as célokat is elérhetetlenné teszi.