Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Drága a szélenergia? Rosszul tudta
Tudj meg többet: Szélenergia

Drága a szélenergia? Rosszul tudta

A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva egy friss összehasonlító energiapiaci elemzés szerint. Európában történelmi hagyomány nem beárazni az áramtermelés például egészségügyi hatásait.

Ha ön olyan terméket kínál, amelynek árában nincsenek benne teljesen a valós költségek, akkor ön 1) hamarosan csődbe megy, 2) másokra terheli a különbözetet, és éli világát. Lényegében ez a helyzet az európai árampiacon – derül ki az Ecofys zöld gazdasággal, megújuló energiaforrásokkal és klímapolitikával foglalkozó tanácsadó cég elemzéséből, amelyet az Európai Bizottság (EB) felkérésére készített.

A szén-, gáz- és atomerőművekkel termelt áram árában ugyanis nincs benne az erőművek építésének és üzemeltetésének összes külső gazdasági hatása, szakszóval externáliája. Ilyen a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az egészségügyi hatások.

Mi a legolcsóbb?

Ha mindezeket beszámítjuk az áram árába, a következő eredmény adódik az Ecofys elemzéséből. Egy megawattóra ára szárazföldi szélerőművekkel termelve 105 euró, atomerőműben előállítva 125-133 euró, ehhez képest viszont gázerőművekben 164 euró, míg szénerőművekben 162-233 euró.

A napelemekkel előállított áram tényleges ára körülbelül 125 euró. Tény ugyanakkor, hogy van egy megújuló energiaforrás, ami szintén drága: a tengeri szélerőművek 125-186 euró valós költséggel termelnek egy MWh áramot.

Mennyibe kerülnek az energiaszektor külső hatásai?

Abból kiindulva, hogy az EU áramigényét 2012-ben milyen arányban fedezték szénnel, gázzal, széllel stb., az Ecofys úgy számolja, hogy 150-310 milliárd euróról van szó. Az áramtermelés teljes és valós költségével számolva a szénerőművek drágábban termelnek, mint a legmagasabb áramár Európában.

Az elemzés azzal a nehéz feladattal is megbirkózik, hogy felderítse, évtizedes távlatban és jelenleg mennyivel támogatják az EU-tagok a szén-, gáz- és atomerőműveket, illetve a megújuló energiatermelést. Az utóbbi üzletág 2012-ben 22,3 milliárd eurós támogatást kapott, míg a megújulók 38,8 milliárdot. Ha viszont beleszámítjuk a hagyományos erőműveknek biztosított szén-dioxid-kvóták árát, akkor rögtön eltörpül a különbség a két áramtermelési megoldás között.

Fejlettek és fejlődők

A szén- és nukleáris erőművek már évtizedekkel ezelőtt is részesültek támogatásokban, pedig bejáratott technológiákról van szó, tehát az EU-ban ugyanúgy költünk rájuk, mint a feltörekvő, innovatív napenergiára. Így kommentálta a jelentést Frauke Thies, az Európai Fotovoltaikus Iparági Szövetség szabályozáspolitikával foglalkozó igazgatója a The Guardiannek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemes pályázat – 100.000 Ft-ból telepítenek napemeket a tetőnkre

A Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 0%-os hitelprogram (MFB0) segítséget nyújthat a most napelemes rendszerre vágyóknak.

Nincs hozzászólás

  1. Egyre inkabb erzem azt, hogy egy matrixban elek…egy olyan matrixban, amelyet korrupt politikusokat iranyito, betegesen kapzsi emberek vezerelnek…maskent hogyan is lehetne ilyen elkepesztoen szar a vilag…