hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Drága a szélenergia? Rosszul tudta
Tudj meg többet: Szélenergia

Drága a szélenergia? Rosszul tudta

A szélturbinával termelt áram messze olcsóbb, mint szén- vagy gázerőművekkel előállítva egy friss összehasonlító energiapiaci elemzés szerint. Európában történelmi hagyomány nem beárazni az áramtermelés például egészségügyi hatásait.

Ha ön olyan terméket kínál, amelynek árában nincsenek benne teljesen a valós költségek, akkor ön 1) hamarosan csődbe megy, 2) másokra terheli a különbözetet, és éli világát. Lényegében ez a helyzet az európai árampiacon – derül ki az Ecofys zöld gazdasággal, megújuló energiaforrásokkal és klímapolitikával foglalkozó tanácsadó cég elemzéséből, amelyet az Európai Bizottság (EB) felkérésére készített.

A szén-, gáz- és atomerőművekkel termelt áram árában ugyanis nincs benne az erőművek építésének és üzemeltetésének összes külső gazdasági hatása, szakszóval externáliája. Ilyen a légszennyezés, a klímaváltozás vagy az egészségügyi hatások.

Mi a legolcsóbb?

Ha mindezeket beszámítjuk az áram árába, a következő eredmény adódik az Ecofys elemzéséből. Egy megawattóra ára szárazföldi szélerőművekkel termelve 105 euró, atomerőműben előállítva 125-133 euró, ehhez képest viszont gázerőművekben 164 euró, míg szénerőművekben 162-233 euró.

A napelemekkel előállított áram tényleges ára körülbelül 125 euró. Tény ugyanakkor, hogy van egy megújuló energiaforrás, ami szintén drága: a tengeri szélerőművek 125-186 euró valós költséggel termelnek egy MWh áramot.

Mennyibe kerülnek az energiaszektor külső hatásai?

Abból kiindulva, hogy az EU áramigényét 2012-ben milyen arányban fedezték szénnel, gázzal, széllel stb., az Ecofys úgy számolja, hogy 150-310 milliárd euróról van szó. Az áramtermelés teljes és valós költségével számolva a szénerőművek drágábban termelnek, mint a legmagasabb áramár Európában.

Az elemzés azzal a nehéz feladattal is megbirkózik, hogy felderítse, évtizedes távlatban és jelenleg mennyivel támogatják az EU-tagok a szén-, gáz- és atomerőműveket, illetve a megújuló energiatermelést. Az utóbbi üzletág 2012-ben 22,3 milliárd eurós támogatást kapott, míg a megújulók 38,8 milliárdot. Ha viszont beleszámítjuk a hagyományos erőműveknek biztosított szén-dioxid-kvóták árát, akkor rögtön eltörpül a különbség a két áramtermelési megoldás között.

Fejlettek és fejlődők

A szén- és nukleáris erőművek már évtizedekkel ezelőtt is részesültek támogatásokban, pedig bejáratott technológiákról van szó, tehát az EU-ban ugyanúgy költünk rájuk, mint a feltörekvő, innovatív napenergiára. Így kommentálta a jelentést Frauke Thies, az Európai Fotovoltaikus Iparági Szövetség szabályozáspolitikával foglalkozó igazgatója a The Guardiannek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Mennyibe kerül a napelem a tetőmre?

A címben is megjelölt mondat az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a lakosság és a vállalkozások részéről, melyre ebben a cikkben igyekszünk megadni a választ.

Nincs hozzászólás

  1. Egyre inkabb erzem azt, hogy egy matrixban elek…egy olyan matrixban, amelyet korrupt politikusokat iranyito, betegesen kapzsi emberek vezerelnek…maskent hogyan is lehetne ilyen elkepesztoen szar a vilag…