Bulgáriában új megújuló energia törvényt fogadtak el április 21-én, melynek célja a nap- és szélenergia projektek visszafogása, mivel ezek túlterhelik az öregedő elektromos hálózatot, és növelik az áram árát.

Bulgária visszafogná a nap- és szélenergia projekteket

Bulgáriában új megújuló energia törvényt fogadtak el április 21-én, melynek célja a nap- és szélenergia projektek visszafogása, mivel ezek túlterhelik az öregedő elektromos hálózatot, és növelik az áram árát.

Az új bolgár törvény megváltoztatja a kormány azon korábbi kötelezettségét, hogy a megújuló energiából származó áramot magas szinten rögzített áron kell átvennie. Ez a szabályozás ugyanis a projektek számának ugrásszerű növekedéséhez vezetett. A projektek összegeként előálló 6000 megawatt pedig bőven meghaladja az ország hálózati kapacitását. A jobb-közép kormány szerint Bulgáriának mindössze 2000 megawattra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az Európai Uniónak az Európa 2020 stratégia keretében vállalt célokat, vagyis, hogy 2020-ra a teljes energiafogyasztás 16 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

 
A kormány szeretne valamilyen határt szabni a szél- és napenergia projekteknek, hogy az EU legszegényebb országában az energia árak elviselhető szinten maradjanak és így elkerüljék a általános elégedetlenséget. Az áram- és fűtésszámlák ugyanis a bolgárok bevételének jelentős részét emésztik fel. A rendszer felszabadítására tett erőfeszítésként az új törvény szerint a beruházónak tervezett megawattonként 50,000 leva (3 380 000 forint) bekapcsolási díjat kell fizetniük az előszerződés aláírásakor. Az áram átvételi ára a szél- vagy napenergia park megépülésekor kerül rögzítésre, és nem az előszerződés aláírásakor. Az új törvény csökkenti a kötelező átvétel időtávját is, a napenergia esetében 25 évről 20 évre, míg a szélenergia esetén 15 évről 12 évre. Az energia-szabályozó hatóság fogja azt az éves kötelező átvételi árat rögzíteni június végéig, amit az átvett megújuló forrásból származó energia egységeiért fizetnek. A kormány szerint az új törvény távol fogja tartani a spekulánsokat és a projektek minél gyorsabb befejezésére ösztönzi a beruházókat ahelyett, hogy a szél- és napenergia panelek árának csökkenésére várnának.

 
A szél- és napenergia társaságok bírálták a változtatásokat, melyek közül nem egy az utolsó pillanatban alakult ki a parlamentben. Szerintük ezzel meggátolják a megújuló energia arányának növekedését és a már megkezdett projekteket is kockára teszik. Osztrák, spanyol, amerikai és német vállalatok tucatjai kezdtek új szél- és napenergia parkok építésébe. Az ország szélenergia kapacitása a 2008-as 103 MW-ról 336 MW-ra nőtt a tavalyi évben, míg a napenergia kapacitás 1,4 MW-ról 10 MW-ra változott az elmúlt két évben. Nikola Gazdov, a bolgár napenergia szövetség elnöke szerint „Elvesztettünk két évet, arra várva, hogy ez a kormány támogatni fogja a megújuló energia fejlődését. Most inkább azt látjuk, hogy az új projektek előtt bezárja az ajtót.” A GERB kormányzópárt magas beosztású hivatalnoka szerint júniusban előreláthatólag 30 százalékkal fogják csökkenteni a fotovoltaikus létesítményekből származó áram kötelező átvételi árát. A szélenergia esetén kisebb mértékű csökkentésre lehet számítani. Gazdov szerint a befektetők nem a kötelező átvételi árak csökkentését nehezményezik, hanem a kiszámolhatóság hiányát. Ilyen körülmények között úgy kell a létesítményeket megépíteniük, hogy nem tudják előre, milyen áron tudják majd az áramot értékesíteni.  Egy hivatalnok szerint a törvény jobban ösztönzi a biomasszából vagy hulladékból előállított zöldenergia terjedését, mivel azok több munkahelyet teremtenek, mint a szél- vagy napenergia. Jelenleg Bulgáriában azonban nem működnek biomassza alapú erőművek.

Ajánlott tartalom

Tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete

Az Európai Unió Hivatalos lapjában kihirdették a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT) módosítását, ezzel tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal (MEKH) pénteken az MTI-vel.