A fosszilis üzemanyagok mennyisége, mint azt oly gyakran halljuk, korlátozott, égetésük növeli a légkör széndioxid-koncentrációját, így egyre több olyan kezdeményezés van, amely biomassza felhasználásán alapuló üzemanyagokat kínál alternatívaként.
Az Angewandte Chemie című német folyóirat oldalain Johannes A. Lechner és munkatársai a Müncheni Műszaki Egyetemről szintén egy ilyen elképzelést mutatnak be: hatékony módot találtak a mikroalgákból kinyert olaj dízelüzemanyaggá alakítására, írja az ipon.hu. A szójából vagy repcéből kinyert növényi olajok biztató kezdetet jelentettek a bioüzemanyag-gyártásban. Az alga ezektől lényegileg különbözik, de az eltérések csak még alkalmasabbá teszik a feladatra. A mikroalgák egyetlen vagy néhány sejtből álló kis élőlények, amelyek bármilyen vízben ? a tengerben is ? megélnek, és általában jelen is vannak mindenhol, ahol víz található. Jóval gyorsabban gyarapodnak, mint bármely szárazföldi biomassza, magas a triglicerid-tartalmuk, és nem foglalják el a helyet az élelmiszer-növények elől a szárazföldön.
Az algák pozitív vonásait már régóta ismerték a kutatók, azonban problémákba ütköztek az olaj kinyerésénél és finomításánál: az eredményül kapott üzemanyag sokszor túl magas oxigénkoncentrációjú lett és alacsony hőmérsékleten hajlamos volt besűrűsödni, vagy pedig az előállítás során használt kéntartalmú katalizátor szennyezte a végterméket. Más vegyületek viszont egyszerűen nem voltak alkalmasak a feladatra. A müncheni kutatók most erre találtak megoldást: nikkelt használnak katalizátorként egy porózus alapon, amelynek anyaga H-Béta zeolit. A kezeletlen algaolajból enyhe körülmények között (260 fok, 40 bar hidrogén nyomás) dízel-minőségű szénhidrogén keletkezik a folyamat során, amely már használható is a járművekben. A mikroalgaolaj 88 százalékban semleges lipidekből, mono-, di- és trigliceridekből áll, amelyek 18 szénatomos telítetlen zsírsavláncokat tartalmaznak. Egy nyolc órás reakció ezt 78 százalékban alkánokká alakítja, amelyek túlnyomórészt oktadekán (C18) formájúak. A melléktermékként keletkező gázok nagy része propán és metán. Az átalakítás egy kaszkádreakció eredménye, amelynek során először a trigliceridek telítetlen zsírsavláncaiban található kettőskötések bomlanak fel, ahogy hidrogénnel telítődnek, majd további hidrogént felvéve leválnak a glicerin-komponensről, amelyből propán keletkezik. Utolsó lépésként a láncvégi savcsoport tovább redukálódik, és végtermékként alkán keletkezik.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.