Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A lakossági hulladékégetés elterjedtségéről készített internetes felmérést a Levegő Munkacsoport, amelyre két hét alatt 415 válasz érkezett.
A felmérés nem reprezentatív, de a szervezethez az elmúlt években érkező, nagyszámú lakossági bejelentés alapján megállapítható, hogy az eredmények a valós helyzetet mutatják. Hulladékot égetni a jogszabályok szerint kizárólag környezetvédelmi engedéllyel, többlépcsős szűrőrendszerrel felszerelt égetőműben lehet. A szigorú szabályoknak mindössze tucatnyi berendezés felel meg az országban, légszennyezésük nem jelentős. Ezzel szemben nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy kályhákban, háztartási kazánokban és kertekben szemetet égetnek engedély nélkül. Egy-egy ilyen égetés légszennyezése a sokszorosát teszi ki a szabályozott körülmények között, égetőműben végzett égetésnek, annak ellenére, hogy a kályhákban legfeljebb néhány kilogramm, míg az égetőművekben több tonna hulladék ég el óránként.
A 415 válasz alapján Budapesten is épp annyira elterjedt ez a jelenség, mint az ország más részein. Néhány településről kiemelkedően magas számú panasz érkezett, talán inkább a lakosság környezettudatosságának köszönhetően (Pomáz, Göd, Sajószentpéter, Kőszeg, Pápa). A válaszok szerint az esetek csaknem felében (45%) naponta égetnek szemetet a kályhában, kazánban, esetenként a kertben. Leginkább háztartási hulladék kerül a tűzre, de égetnek kezelt fát, PVC-t, gumit és rongyot is. A kérdőív kitöltői leggyakrabban (28%) semmit sem tesznek az égetés ellen, a második leggyakoribb esetben (26%) az égető figyelmét hívják fel a keletkező füst súlyosan egészségkárosító hatására. Az önkormányzathoz (19%), járási hivatalhoz (8%), rendőrséghez (7%) és a kormányhivatalhoz (6%) viszonylag kevesen fordulnak. Sajnálatos módon az esetek többségében (57%) a hatóságok nem tettek semmit. Ha történt hatósági fellépés, az elenyésző számban vezetett eredményre: a válaszok alapján mindössze három esetben szűnt meg az égetés. A válaszadók az égetés legfőbb okaként (56%) a tudatlanságot, az információk hiányát, a nemtörődömséget nevezik meg, ezt követi a tudatlanság és a szegénység együtt (30%), és csak nagyon kevesen (5%) tartják kizárólagos oknak a szegénységet (ebben az esetben adatokat torzíthatja az adatgyűjtés módja).
„Az államnak óriási felelőssége van, hiszen szemléletformálással rendkívül költséghatékonyan lehetne csökkenteni a szemétégetés légszennyezését” – jelentette ki Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. „A döntéshozók halogató magatartása különösen annak fényében megdöbbentő, hogy hazánkban a légszennyezés okozta gazdasági károk elérik a GDP 19 százalékát az Egészségügyi Világszervezet szerint1.”
A szemléletformálási tevékenységben kiemelkedő szerepe lehet a környezetvédő civil szervezeteknek. A Levegő Munkacsoport számos hatósági eljárásban vett részt2 ügyfélként az illegális hulladékégetéssekkel kapcsolatban, és segítette a hatóság munkáját tanácsokkal, esetenként szakmailag megalapozott fellebbezésekkel. Ezekben az esetekben túlnyomó részt eredményesen lépett fel a hatóság, és az égetés megszűnt. Elengedhetetlen tehát az egyértelmű szakmai iránymutatás és képzés a hatósági ügyintézők számára is a hatékonyabb, gyorsabb eljárások érdekében.
Az illegális hulladékégetés elterjedtségét mérő adatokat a Levegő Munkacsoport gyűjtötte 2016. április 7. és 20. között a K-Monitor Egyesület „Adatozz okosan!3” mintaprojektje keretében. Az adatgyűjtés Facebook és Google hirdetéssel történt Magyarország internethasználó lakosai körében online kérdőív segítségével.
A felmérésről készült részletes beszámoló a itt.
