Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Behozza árát a passzívház
Tudj meg többet: Passzívház

Behozza árát a passzívház

A passzívházaknak sok előnye van, de a legfontosabb, hogy a nagyon alacsony fűtési energiafelhasználás kiváló komfortérzettel társul. Ennek azonban ára van: extra vastag hőszigetelés, háromrétegű ablakok, hővisszanyerős szellőztetés…

 Ez az ár nemcsak pénzben fejezhető ki, hanem az anyagok előállításához, szállításához és beépítéséhez szükséges energiában, a kibocsátott szén-dioxidban, kén-dioxidban és egyéb környezeti hatásokban is. Gyakran felmerül, vajon megéri ez? Vegyünk példaképpen egy ma épülő, kétszer 100 m2 alapterületű kétszintes családi házat, külső polisztirol hőszigeteléssel ellátott blokktégla fallal, vasbeton alsó-, és fagerendás, ásványgyapot hőszigetelésű felső zárófödémmel. Tételezzük fel, hogy a fűtést gázkazán szolgáltatja. Nézzük csak az épülethatároló szerkezeteket, azaz ahol a hő kiszökik és ne foglalkozzunk a belső falakkal, födémekkel stb., amiknek nincsen közvetlen hatása a fűtési energiamérlegre. Ugyanígy hanyagoljuk el most a melegvíz-készítés, világítás, háztartási gépek, stb. anyagfelhasználását és energiaigényét, viszont vegyük figyelembe a fűtési és szellőztető rendszert. Többféle környezeti hatást lehet vizsgálni, de a kutatások azt mutatják, hogy a primer energiaigény viszonylag jól jellemzi a termék “környezetbarátságát”. A példaépület teljes életciklusára vetített primer energiaigényét mutatja az alábbi ábra, különböző épületenergetikai szintek esetén.

 
A fűtés, vagy az építőanyag terheli jobban a környezetet?
A mai szabályozásnak éppen megfelelő (1), K-Ny-i tájolású épülethez képest első lépésben változtassuk meg a tájolást, úgy hogy az ablakok nagy része dél felé nézzen (2): ez természetesen nem növeli a beépített energiát (az ábrán világoskék az építés, sötétkék a felújítás energiaigénye), a teljes energiaigényt viszont kedvezően befolyásolja.
A következő lépésben hőszigeteljünk a passzívház szabványnak megfelelő vastagságban és cseréljük ki az ablakokat háromszoros üvegezésűre (3). Ezzel a beépített energiatartalom ugyan jelentősen emelkedik, a teljes életciklusra vetített energia viszont kb. 38%-kal alacsonyabb az eredetihez képest. A hővisszanyerős szellőzés beépítésével (4) elérjük a passzívház szabvány szerinti fűtési energiaigényt, a beépített energia ezzel alig nő, és bár a szellőzés elektromos áram felvétele megjelenik mint új tétel, a teljes életciklusra vetített primer energia mégis az eredetihez képest majdnem felére csökken! Viszont ha továbbmegyünk, és még vastagabb hőszigetelést pakolunk a házra (5,6), a teljes életciklusra vetített energia már nem csökken tovább: a passzívház szint a hőszigetelés szempontjából környezetileg optimálisnak tekinthető.

ábra
Gyorsan megtérül a passzívház
Ha mindezt a gazdaságossági számításoknál megszokott megtérülési idővel – azaz a többlet beépített energia és az éves primer energia megtakarítás hányadosával – fejezzük ki, a passzívház kb. 5,5 év alatt térül meg a mai szabályozás szerint épülő házhoz képest. Azaz nem kell aggódni, a ház viszonylag rövid idő alatt “ledolgozza” a plusz befektetést.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Van egy jó hírünk, ha napelemet telepítene Pest megyében

Van remény rá, hogy a jövőben újra pályázhatnak kedvezményes hitelre a napelemet tervező Pest megyeiek az MFB Pontokon.

Nincs hozzászólás

  1. Jó a cikk, csak azt nem veszi figyelembe, hogy az energiahordozók ára a következő 20-30 évben 2-5 szörösére fog nőni. Ebben az esetben mégjobban megéri szigetelni, és ajánlott a passzivház szabványnál is jobb szigetelést felrakni a házra.

  2. Nagyon tetszenek a kis energiafelhasználású házak, de nem igazán hiszek bennük. Az én házam 220 m2, évi 220-240 ezerből fűtöm 21-22 C fokra. Nincs rajta szigetelés. Kértem árajánlatokat nyílászárókra, szigetelésre és fűtéskorszerűsítésre, az összege 8,7 millió Ft volt tavaly. Ez 36 évnyi megtérülés, ha a későbbiekben nem fordítok rá energiát. Magyarázza ezt meg nekem valaki, kérem!

  3. a megtérülésről elterjedt egy rossz felfogás amit a fűtésre költött kltséghez viszonyítanak, pedíg a ház értékét nyilván jelentősen növeli, továbbá az hogy az aszály miatt nem lesz élelmiszerhiány , és hogy ki lehet menni az utcára mert nem lesz szmog és nyáron nem kap bőrrákot az ember tíz perc alatt az a legjobb megtérülés ideje lenne már nem mindent pénzben mérni , mert ez a felfogás vezetett a global warminghoz

  4. ja még egy lényeges a luxusnak ára van, egy embernek mi szüksége 100-200 négyzetméteres lakásra? ha lusta vagy és nagyravágyó fizesd emg az árát és ne sajnáltasd magad , sokan az utcán élnek akkor ők mit mondjanak, vagy úgy gondolod de jó nekik mert nem kell rezsit fizetniük