Bálnavadászatra megy a cunamipénz egy része

A japán kormány a bálnavadászatra éves szinten elkülönített 6 millió dolláros támogatás mellett idén további 30 millió dollárt szán erre a tevékenységre, utóbbi összeget azonban a márciusi földrengés és szökőár miatt létrehozott kármentesítő alapból különíti el.

“Gyalázatos a japán kormányra nézve, hogy az adófizetők pénzéből még többet pumpál a szükségtelen, felesleges és gazdaságilag is életképtelen bálnavadászati programba úgy, hogy közben az újjáépítéshez óriási szükség van forrásokra” – közölte Dzsunicsi Szato, a japán Greenpeace ügyvezető igazgatója, akit a The Guardian című brit napilap idézett. “A vadászati program szégyenfolt Japán nemzetközi hírnevén és fekete lyuk az adófizetők pénze szempontjából. Milliárdos nagyságrendben ölni a jent az antarktiszi bálnaölésbe ebben a válságos időszakban egyenesen szégyenteljes. Japán nem engedheti meg magának, hogy szórja a pénzt, miközben az emberek otthon nélkülöznek” – szögezte le a Greenpeace vezetője. A halászati ügynökség azzal indokolta a szóban forgó összeg felhasználását, hogy a cunami által romba döntött városok közül némelyik a bálnavadászok kikötőjeként működött.

Noda Josihiko japán kormányfőnek jogvédő csoportok már több levelet is címeztek, amelyekben tiltakoznak az újjáépítésre szánt pénzek helytelen felhasználása ellen. “Követeljük a kormánytól, hogy ne pazaroljon több pénzt a bálnaprogramra, és olyan projektekre költsön, amelyek segítik a március 11-i katasztrófa sújtotta régiókat és közösségeket” – olvasható az egyik levélben. A japán bálnavadászok rendszerint decemberben kelnek útra a Déli-sarkvidék felé, és áprilisig bezárólag folytatják tevékenységüket. Idén több mint 900 csukabálna és mintegy 50 közönséges barázdásbálna elejtését tervezik. A kereskedelmi célú bálnavadászat 1986 óta ugyan tilos, de a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság engedélyezi Japán számára bizonyos mennyiségű bálna “tudományos kutatás” címén történő levadászását. Állatvédő aktivisták elítélik a szigetország gyakorlatát, mivel az IWC egyúttal lehetővé teszi a kutatási expedíció során nyert bálnahús kereskedelmi forgalomba helyezését.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.