hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Az üldözött szél – Miért nem kell a megújuló energia?
Tudj meg többet: Szélgenerátor, szélerőmű

Az üldözött szél – Miért nem kell a megújuló energia?

A történet – minden ellentmondásossága és megkésettsége ellenére – nálunk is biztatóan indult, idővel egyre-másra nyíltak a magyarországi szélerőművek: eddig 176 működik közülük az országban, együtt és elméletileg 340 ezer család áramszükségletét képesek megtermelni. Közös bennük, hogy a rájuk vonatkozó kvótákat még 2010 tavasza előtt osztották ki.

Valódi cezúrának és több mint kormányváltásnak bizonyult e tekintetben is a NER eljövetele: az Orbán-kormány első intézkedéseinek egyikeként visszavonta a még korábban kiírt és eredményhirdetésre váró erőműtendert. A kvóták kiosztása persze már az előző kormányzat alatt is botrányok kíséretében zajlott, de erre valószínűleg nem a szélenergia-hasznosítás teljes megakasztása volna a megoldás.

Pedig, s gondoljanak erről bármit a szélenergia notórius és dilettáns ellenzői, munkára fogható légmozgásból Magyarországon sincs hiány – a legutóbbi évtizedek technikai fejlődése, a jobb, hatékonyabb szélkerekek kifejlesztése után amúgy sem lenne semmi akadálya annak, hogy igába fogjuk még a mérsékelt légmozgást is.

A történet magán viseli a mifelénk szokásos ügyintézés minden gondját-baját: 2006 és 2010 között azért nem kapott engedélyt egyetlen vállalkozó sem szélturbina működtetésére, mert a hatóságok szerint még a 2006-ban kiosztott 330 watt teljesítményhez szükséges turbinamennyiség sem épült meg. Hogyan is épülhetett volna: ha nagy nehezen meg is érkeztek a gépek, a területileg (a szélturbinák által leginkább belakott Nyugat-Magyarországon) illetékes áramszolgáltató talált kifogást a csatlakozási engedélyen (elvégre csatlakozás után már kötelező átvennie a megtermelt áramot). 2010 után mit sem javult a helyzet – sőt a szomszéd országok e tekintetben sorra húznak el mellettünk.

Szinte kabaréba illő korlátozások, előírások és büntetések sújtják a szektort: a hazai szélerőműveknek úgynevezett menetrendadási kötelezettségük van, vagyis előre meg kell mondaniuk, mekkora szél lesz, és mennyi áramot fognak termelni, ha pedig ettől eltérnek, akkor a hivatal akár havi több százezer forinttal húzhatja le őket. Tipikusnak tekinthető az is, hogy indoklás nélkül elveszik a lehetőséget attól, aki hiába kapta meg az energiaügyekben illetékes hatóság hozzájárulását – jellemzően a többi állami szerv packázása miatt –, mégsem tudja időben megkezdeni az építkezést: csak tavaly kilenc ilyen visszavonás történt. Mindezek nyomán a szélenergia-szektor (2011 óta változatlanul) mindössze 176 szélerőműből áll, ezek összteljesítménye 329 megawatt – miközben a román szélerőművek száma már jóval 1000 fölött jár, és az elmúlt öt évben a hatszorosára nőtt. Lengyelországban pedig a kétezret közelíti a számuk – itt öt év alatt 70 százalékos volt a gyarapodás.

Seszták fejlesztési miniszter nem is oly régen egy írásbeli kérdésre válaszolva (a beterjesztő az LMP-s Szél Bernadett) úgy vélekedett, hogy már 2010 végére megvalósult a megújuló forrásból előállított energiafogyasztáson belüli 8,8 százalékos részaránya, amivel bőven teljesítettük volna a számunkra 2016-ra kitűzött értéket. Ehhez persze kellett az energiatermelés válság miatti visszaesése, másrészt ekkorra teljesedtek ki a szintén botrányos 2006-os szélerőműkvóták).

A jelenlegi kormány fejlesztési minisztere azt az álláspontot képviseli, hogy nálunk nem fúj eleget a szél: e rendszerek „alacsony működési óraszáma és a termelésük időjárásfüggő volta miatt a fogyasztók biztonságos ellátásához tartalék, illetve szabályozó kapacitásokról kell gondoskodnia a rendszerirányítónak”. Eme állítással szemben felhozható, hogy a valóságban kevés olyan nap van, amikor pihennie kell egy szélturbinának (s ez bizony amiatt is előfordulhat, hogy túl erősen süvít a szél).

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemek telepítése előtt miket érdemes ellenőrizni?

Miután megszületik az elhatározás, hogy napelemes rendszert szeretnénk telepíteni épületünk tetejére érdemes pár dolgot körültekintően megvizsgálni az ingatlannal kapcsolatban, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy egyáltalán alkalmas-e a szerkezet befogadására.