hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát

A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot a parlament 225 igen, 103 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el.

A határozat elfogadása lehetővé teszi, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki. A zárószavazás előtt két módosító javaslatot nyújtottak be, az egyiket Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a másikat pedig több MSZP-s képviselő. Mindkettő a határozati javaslat ugyanazon pontját ugyanúgy módosította, koherencia-zavart küszöbölt ki. A képviselők 321 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el. Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. Az új energiastratégiára azért van szükség – olvasható a határozat bevezetőjében -, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ.

 

Figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat is – szól az indoklás. A kereteket a hazai gazdaságot meghatározó tényezők – a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek – jelölik ki. Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A határozat szerint a célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget – részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését. A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi. A határozat elfogadásával a parlament felkéri a kormányt egyebek között arra, hogy “alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert”. A kormány segítse elő az energiapiac regionálissá tételét úgy, hogy – többek között – Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék.

 
A kormányra háruló feladatok között szerepel az is, hogy a kabinet vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét, azaz keresse a módját a szociális támogatás és az energiaárak szétválasztásának.  A határozat előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról. Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba és azzal egyidejűleg hatályát veszti a 2008-ban született 2008-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.

Ajánlott tartalom

Napelem teszt csúzlival?

Mennyire ellánállóak a napelemek?