Az olajfeltárás áldozatai lehetnek Kongó ritka hegyi gorillái

Természeti katasztrófát, állandósuló konfliktust és a ritka hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) fokozott fenyegetettségét vonhatja maga után, ha a Soco International nevű brit vállalat kőolajfeltárásba kezd a kongói Virunga Nemzeti Parkban – figyelmeztet jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A szervezet szerint a Virunga Nemzeti Park évente 400 millió dolláros bevételt hozhatna az országnak egyebek mellett a halászat, az ökoturizmus és a vízi erőművek kiépítése révén. A park ökoszisztémái továbbá kulcsszerepet játszhatnának a vízellátás biztosításában, az éghajlat-szabályozásban és a talajerózió megelőzésében. A jelentés ugyanakkor rámutat arra, hogy, ha az UNESCO világörökségi helyszínen kőolajkutatás kezdődik, ahogy azt a kongói kormány és a brit Soco International nevű cég tervezi, az nagyfokú szennyeződéshez és állandósuló konfliktushoz vezethet a már amúgy is instabil régióban.

Idén júniusban az UNESCO világörökségi bizottsága a nemzeti parkon belüli összes olajfeltárási engedély visszavonására szólított fel. Jelenleg a Soco az egyetlen vállalat, amely a parkon belül készül fúrni. A cég szerint a kongói munkálatok kizárólag a park egy bizonyos területére korlátozódnának és egyáltalán nem lennének hatással a gorillákra – adta hírül a The Guardian című brit napilap internetes kiadása. Mint azt a vállalat elnöke, Rui de Sousa elmondta, a cég kiemelt figyelmet fordít a park természetvédelmi jelentőségére, és hangoztatta, hogy az olajvállalatok még mindig kulcsszerepet játszanak a globális energiaellátásban és egy sikeres projektben meg van a potenciál ahhoz, hogy egy egész ország gazdasági és társadalmi jólétére hatással legyen.

A WWF kongói részlegét vezető Raymond Lumbuenamo szerint az olajfeltárással a parkon belüli és kívüli biztonsági helyzet tovább romlana. “Azon a területen már így is magas a népsűrűség, több mint 350 ember jut minden négyzetkilométerre. Ha elveszik a föld egy részét az olajkitermelés miatt, akkor még nagyobb nyomás nehezedik a maradék területekre. Az olaj nem biztosítana sok munkahelyet, az emberek azonban odaáramlanának a munka reményében” – húzta alá Lumbuenamo.

A munkálatok miatt felmerült aggodalmak egyike, hogy a terület szeizmikusan aktív és egy újabb vulkánkitörés megrongálhatja az olajvállalat infrastruktúráját, aminek következtében olaj szivároghat a tavakba. A WWF munkatársa ugyanakkor elismerte, hogy a parkban rejlő évi 400 millió dolláros potenciál előteremtése egyelőre távolinak tűnik. A park, amely Afrika legöregebb és biológiailag legsokszínűbb zöldterülete, több mint háromezer különböző állatfajnak ad otthont, ám mára mélyszegénységben élők hada lepte el, akiknek jelentős része az 1994-es ruandai népirtás után menekült a területre. A toronyház, amely több lenne városrészi jelképnél, találkahely lehetne a városban földszinti kávézóival, közösségi központjával, piacterével és közösségi télikertjével. A javaslat a magánlakás építésre nézve is megoldást jelenthet, teljeskörű energiaellátással, üvegezett verendával, különböző felületi megmunkálással készítendő elegáns és tetszetős kivitelű épületasztalos szerkezeteivel. Az épület betonvázzal épülne, de a külső burkolata fából állna, ami lehetővé tenné, hogy a lakók saját kerttel is rendelkezzenek.

Ajánlott tartalom

Áder János szerint is nagyon fontos az elektronikai hulladékok újrahasznosítása

Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Siófokon. Egyúttal bejelentette a használt elemek és mobiltelefonok begyűjtésére indított iskolai versenyt.