Az óceánok melegedésével a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak

Az óceánok melegedésével a tengeri állatok a sarkvidékek felé vonulnak.

Egy több mint száz évet átölelő, nagyjából 300 állatot követő globális elemzés szerint az emlősök, planktonok, halak, növények és tengeri madarak eloszlása a klíma melegedésével változik. A Bristoli és az Exeteri Egyetem kutatói munkájuk során átvizsgáltak az állatok számának változását összegző 540 publikált adathalmazt, hogy kiderítsék, hogyan reagáltak a tengeri növények és állatok a vizek melegedésére – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Martin Genner, a Bristoli Egyetem evolúciós ökológiával foglalkozó kutatója elmondta, összeállítottak egy kiterjedt adatgyűjteményt, amely bemutatja, hogyan változott az állatok állománya az elmúlt évszázadban, amikor a világ vizei több mint egy Celsius-fokkal melegedtek. Louise Rutterford, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint a tengeri fajok eloszlását a sarkvidékek irányába a hideg hőmérsékletek, az Egyenlítő irányába a magas hőmérsékletek korlátozzák. “Előre jeleztük, hogy a tengerek melegedésének hatására a sarkvidékek irányába növekedni fog az egyedek száma, mivel azok az élőhelyek sokkal kellemesebbé válnak. Az Egyenlítő irányában viszont előrejelzésünk szerint csökkenni fog az állatok száma, mivel ott túl meleg lesz a túléléshez” – fogalmazott.

A kutatócsoport elemzése szerint a tengeri élőlények populációi mindkét területen megváltoztak. Például a hering (Clupea harengus) és az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) populációja csökkent élőhelyük melegebb vidékein, míg a hidegebb peremein növekedett. Rutterford hozzátette: úgy tűnik, hogy bizonyos tengeri fajok profitálnak a klímaváltozásból, különösen a sarkvidéki területek határán élők képesek a gyarapodásra. Ugyanakkor egyes tengeri élőlények nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni ahhoz, hogy túléljék a felmelegedést, ez leginkább az Egyenlítő közelében élő fajokra jellemző. Mind a növekedés, mind a csökkenés aggodalomra ad okot, mivel káros hatással lehetnek a szélesebb körű ökoszisztémára. Tekintve, hogy a becslések szerint az iparosodás előtti időszakhoz képest 2050-re akár 1,5 Celsius-fokkal is emelkedhet a globális hőmérséklet, a tanulmány szerint a következő évtizedekben tovább folytatódnak ezek a területi eltolódások.

“Arra számítunk, hogy a tengeri élővilágot egyre jobban befolyásolni fogja a klímaváltozás. Ezáltal lehetségessé válik, hogy több melegvízi halat lehet majd halászni. De negatív hatása is lehet a partvidéki élőlényekre. Például ha a melegedő vizek otthont biztosítanak kártékony melegvízi paraziták számára, hogy elszaporodjanak olyan akvakultúrákban is, amelyekben korábban nem fordultak elő” – fejtette ki Rutterford.

Ajánlott tartalom

A gazdák személyesen mondhatják el véleményüket az Európai Bizottságnak

Az Agrárminisztérium (AM) minden lehetséges eszközzel küzd Brüsszelben a Közös Agrárpolitika uniós szabályainak egyszerűsítéséért. Most a gazdálkodókon a sor, hogy közvetlenül jelezzék egy uniós online felmérés keretében Brüsszel felé, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó mely eljárások és szabályok kapcsán ütköznek nehézségekbe, mely terheket érzik a legsúlyosabbnak - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.