Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Az év végéig elfogadhatja a kormány a megújuló energia stratégiát

Az év végéig elfogadhatja a kormány a megújuló energia stratégiát

Év vége előtt elfogadhatja a kormány az Európai Bizottságnak benyújtandó Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervet – közölte Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a tervezettel kapcsolatos szakmai konzultáción, pénteken.

Az államtitkár elmondta, a 2020-ig megvalósuló, megújuló energiaforrásokhoz köthető fejlesztéseknek köszönhetően több tízezer munkahely jöhet létre. A konzultációt hét nagyobb, egyenként 30-40 szakmai szervezet részvételével lezajlott fórum végén tartotta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Bencsik János hangsúlyozta, a tízéves program önmagában nem oldhatja meg az ország biztonságos energiaellátását és nem számolhatja fel a külső energiafüggőséget, ezeken a kockázatokon azonban egy átgondolt rendszerrel jelentős mértékben lehet csökkenteni. A változások érinthetik Magyarország energiaellátási szerkezetét azonban radikális áttörés a hőellátásban történhet.
Az államtitkár elmondta: a magyarországi megújuló energiaellátásban a legfontosabb szerepet azért játszhatja a bioenergetika, mivel a legnagyobb tartalékaink ezen a területen vannak, és a legkisebb befektetéssel itt tudunk energiát felszabadítani. “Ez az a terület, ahol a leginkább össze lehet kapcsolni az energiapolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési szempontokat. Itt lehet a leginkább csökkenteni a gázfüggőségünket” – tette hozzá.

Bencsik János a legfontosabb feladatok között a szabályozási környezet átalakítását és a kutatási, fejlesztési, illetve innovációs támogatások rendszerének kialakítását említette. Célként fogalmazta meg, hogy a szükséges engedélyek száma 40 alá, nagyobb beruházások esetében 20 alá csökkenjen, és ezeknek legalább fele legyen beszerezhető egyablakos ügyintézéssel.
Olajos Péter zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette, a Magyarország által 2020-ra vállalt, megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó 14,65 százalékos cél elérésében a legfontosabb szerepet a jelenleg a zöldenergia-termelés 80 százalékát adó biomassza erőművek játszhatják. Az időszak végére a rendszer arányosabbá és kiegyensúlyozottabbá válhat, azáltal, hogy a kisebb biomassza erőművekben való termelés felé mozdul el.
A helyettes államtitkár elmondta, 2015-ig 1000 Megawatt, jórészt szenes erőművi kapacitás, 2020-ig további 2300 megawatt szénhidrogén erőművi kapacitás esik ki a magyar energiaellátási rendszerből. A tervezet primer céljaiként a munkahelyteremtést, a külső energiafüggőség csökkentését, a versenyképesség fokozását, a vidékfejlesztést, valamint az életkörülménye javítását nevezte meg Olajos.
A terv összesen 29, 2020-ig megvalósuló intézkedést jelöl meg. Ezek között vannak beruházás támogatási programok, integrált zöldgazdasági fejlesztések, a zöldhő átvételének 2012-ben bevezetendő támogatása, a villamos energia kötelező átvételének rendszere, egy új, fenntartható energiagazdálkodásról szóló törtvény megalkotása, mintaprojektek elindítása, illetve az oktatás-képzés fejlesztése.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője  azt kifogásolta, hogy nem készült stratégiai környezetvédelmi hatásvizsgálat. Elmondta továbbá, hogy a terv tévesen, a várható GDP-növekedés alapján méri a jövőbeli energiafelhasználás mértékét. Az elmúlt években, a GDP 40 százalékos emelkedése mellett stagnált az energiafogyasztás Magyarországon, így “elfogadhatatlan ilyen bizonytalan tényezőre alapozni a cselekvési tervet.
Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke a napenergia-iparral kapcsolatos terveket alaposnak és, átgondoltnak minősítette. Ambiciózus, ám minimálisan betartható célként nevezte meg a napkollektor-felület jelenlegi 150-160 ezer négyzetméterről 2 millió négyzetméterre növelését. A kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Ausztriában jelenleg 3,8 millió négyzetméter az ilyen felületek összterülete – tette hozzá.

A Magyar Geotermális Egyesület képviselője, Szita Gábor azt jegyezte meg, hogy a tervezetben szereplő célszámok a következő 10 évben összesen 700 termálkút fúrását teszik szükségessé. Ennek költsége elérheti a 160 milliárd forintot, amelyet állami támogatás nélkül a szektor nem lesz képes kitermelni. Elmondta ugyanakkor, hogy a kedvező megtérülési mutatóknak köszönhetően ennek fajlagos értéke 125 milliárd forintra csökkenhet.
Kaszab István, a Magyar Bioetanol Szövetségének alelnöke kifogásolta, hogy a tervezetben a bioetanol kárára eltolódás tapasztalható a biodízel irányába.  A 27 uniós tagállamból 20 szorulhat bioetanol-behozatalra, s Magyarországnak minden adottsága megvan, hogy ezt az igényt kielégítse – tette hozzá.
A MOL képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntésnél figyelembe kell venni a keresletet is.  A dízel-benzin fogyasztás jelenlegi aránya kettő az egyhez, és a GDP-növekedés beindulásával várhatóan bővülő szállítmányozási tevékenység még növelheti a dízelfelhasználás arányát. “Nem dőlt még el, hogy mi az a vezető technológia, ami a fosszilis üzemanyagok helyébe léphet”, ezért nem jó irány, ha a kormány valamennyi területen kíván eredményeket elérni. Koncentráltan, a lehetséges forgatókönyvekről tanulmányokat készítve, azokat mérlegelve kell dönteni arról, hogy milyen irányba kell továbblépni – tette hozzá.

Fidrich Róbert úgy reagált: nem növelni, hanem csökkenteni kellene a bioetanolos, bioüzemanyagos részarányt. A jótékonynak vélt hatások nem jelentkeztek, a társadalmi hatások ezzel szemben jelentősek. El kellene törölni a bioetanol-gyártásra vonatkozó célkitűzéseket és a kapacitásokat átcsoportosítani nap- és szélenergetikai beruházásokra. A közlekedési igény csökkentésére kellene elsősorban törekedni – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

Az EU 100 millió eurónál többet szán környezetvédelemre

Az EU 101,2 millió euróval támogatja a környezetvédelmet a LIFE-projekt keretében - jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn Brüsszelben.