Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Hogy az amerikai fogyasztók megnyitják pénztárcájukat, az európaiak pedig lerázzák magukról a gondokat, elkerülhetetlennek látszik a globális gazdasági fellendülés folytatása. A fenyegető veszélyek – mint amilyen az iraki bonyodalmak és a növekvő olajárak – azonban visszafoghatják a fellendülés tempóját.
A bizonytalan évkezdést követően a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína már valamelyest felvette a tempót, az euróövezet szerény fellendülésnek indult, és az Egyesült Királyság továbbra is meglepően erős növekedést produkál. Figyelembe véve a fiskális szigor lazítását Európában és az Egyesült Államokban, valamint a külkereskedelemben tapasztalható általános javulást, az idei és a 2015-ös év eleji növekedés biztosnak tűnhet. A geopolitikai feszültségek és az iraki felkelés azonban közben 115 dollár/hordó árszint fölé taszították a nyersolajat – olvasható a Saxo Bank negyedéves előrejelzésében.
Bár ez az áremelkedés elhanyagolható a dolgok magasabb rendjében, egy felfelé mutató elmozdulás az elkövetkező hónapokban visszafoghatja a globális növekedést. Idei globális GDP-előrejelzésünket kissé lefelé igazítottuk 2,6 százalékra – összehasonlításképpen 2013-ban 2,4 százalékot jegyeztünk –, ami főként a gyengébb első negyedéves növekedést tükrözi – különösen az Egyesült Államokban. 2015-ben a globális növekedés várhatóan kissé nőni fog, 2,8 százalékosra.
Az energia volatilitása megzavarja a világgazdaságot
Az ISIS által vezetett iraki felkelés felsrófolta a Brent nyersolaj árát, miután 2014 első félévében az olaj hordónkénti ára 105 és 110 dollár között mozgott. Május óta a határidős nyersolaj ára durván 5 százalékot emelkedett – illetve 6 százalékot, ha a 2013-as átlagárral hasonlítjuk össze. Bár ez még nem elég ahhoz, hogy érdemben megzavarja a világgazdaságot, a legutóbbi időszakban tapasztalt olajár-emelkedésre mégis oda kell figyelnünk, hiszen az nem folytatódhat számottevőbb következmények nélkül.
Kissé leegyszerűsítve a dolgokat, az általános szabály azt mondja, hogy a tartós, 10 dolláros hordónkénti olajár-emelkedés egy negyed százalékkal csökkenti a gazdasági teljesítményt. Ez mutatja, miért nem kell, hogy fejfájást okozzon a mostani áremelkedés. Az olajár 2010 közepétől 2011 tavaszáig tartó emelkedése ugyanis több mint 70 százalékos volt, a globális növekedés viszont meglehetősen izmos, 2,9 százalékos volt 2011-ben. Nem számítunk arra, hogy a globális termelést befolyásolná a jelenlegi felfordulás a Közel-Keleten, és így az olajárak várható további emelkedését csak átmeneti jellegűnek tekintjük, amely azonban nem jelez tartós elmozdulást az átlagártól, vagyis a 2011 óta jegyzett 110 dollár/hordó árszinttől.
Az olaj nem az egyetlen energiahordozó, amely képes megzavarni a gazdaságot, legalábbis helyi viszonylatban. Az Oroszország és a vele szemben álló Egyesült Államok és EU közötti feszültség morális válsághoz vezethet a vállalkozások és a fogyasztók között. A további eszkalálódás csapást mérhet az euróövezet kibontakozó fellendülésére, mivel az eurózóna gazdasága erősen függ az oroszországi energiahordozóktól. A hatás egyelőre inkább regionális jellegű, és főként az ukrán gazdaságot sújtja. Ami a megoldást illeti, Oroszország és az euróövezet gazdaságainak egymásra utaltsága továbbra is kulcsfontosságú érv a zavartalan megoldás fontossága mellett.
forrás: energiainfo.hu
