Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Az afrikai “kis tigris” ugrani készül – megújuló energia és magyar lehetőségek Marokkóban
index

Az afrikai “kis tigris” ugrani készül – megújuló energia és magyar lehetőségek Marokkóban

Alig néhány éve még Afrikával együtt sokan temették (vagy éppen csak sajnálták) Marokkót, a legnyugatibb afrikai arab országot, amely energiaszükségletének mintegy 94 %-át behozatalból, ezen belül pedig fosszilisekből – szénből és szénhidrogénekből – az igény 100 %-át importból fedezi.

A függetlenség elnyerése után Marokkóban (is), mint sok más afrikai országban korszerűtlen és pazarló, importra támaszkodó és zömében szigetüzemben működő nehézolajos (pakura és szén alapú) energiarendszer szolgálta ki az ipari, és kisebb részben a városi igényeket, míg a vidék elektrifikációjára nem igazán futotta .

Az áttörést II. Hasszán király politikája jelentette, aki az infrastruktúrára, ezen belül a vízerőművekre helyezte a hangsúlyt, melyekből mintegy 120 épült, de korai halála (1999-ben) kis híján megakasztotta a folyamatot. A gondokat növelte, hogy az 1975–ös Nagy Zöld Menetben (újra) birtokba vett Spanyol-Szahara mintegy 1000 km hosszban igényelte az alapvető infrastruktúra fejlesztését, hiszen a gyarmatosítók csak néhány fontosabb ponton épitettek ki áram- és vízszolgáltatást.

Utóda – fia, VI. Mohammed, a jelenlegi uralkodó – azonban lendületesen (és talán még bölcsebben is) folytatta apja országépítő munkáját, hiszen nagyon jó érzékkel lépett be az ezredfordulón a megújuló európai energiaéhség enyhitésébe, amikor Németországgal aláirta az akkor elképzelhetetlenül nagy áttörést jelentő DESERTEC programot. A németek 2000 MW szél- és 2000 MW naperőmű telepitését ígérték (és tervezték is finanszírozni mintegy 10 milliárd euróval) és gőzerővel neki is fogtak a programnak, amelynek egy európai exportirányát és egy, az észak-afrikai országokat átfogó ágát is megtervezték. (A programot akkor magam is sokat kritizáltam, mivel nem Afrika saját igényeire, hanem az Unió hisztérikus zöldpárti REN-törekvéseire támaszkodott, és a kontinens egy újfajta energetikai „ újragyarmatositását „ vetitette előre a teljes termelt energia kivitelével. A berendezések Németországban készültek, és még a távfelügyelet, javítás is német kézben maradt volna).

Csakhogy a DESERTEC program 2014-ben abortálódott  (de érdekes módon ez nem Afrikában, és főleg nem Marokkó miatt történt!), hiszen kiderült hogy a németeknek (sőt az Unió egészének) megújuló áramfeleslege van az „offshore” szélerőparkok és egyéb REN-programok eredőjeként. Mivel itt a fejlesztés, sőt az épités is már javában folyt, igy könnyű szívvel (némi pénzzel és a tervekkel) a németek magára  hagyták  Marokkót, aki ebből is profitált.

Bár az Unió – így aztán a német támogatást nélkülözve – azóta is késlekedik a gibraltári Afrika-Európa „ áramfolyosó„ jelentős bővitésével, Marokkó a meglévő két, tenger alatti kábelen időközben már megkezdte az európai exportot.

Nézzük, mi történt a belső piacon. Az energiahatékonyság jegyében két jelentős lépést tettek. Bevezették (anyagilag ösztönözték) az áramtakarékos izzók használatát, és mindeközben 15 év alatt 100 %-os (!) lett az országos áramellátás, azaz a vidék elektrifikációja. Igaz, ez kisfeszültségen valósult meg, de modern közvilágítással együtt épült ki, és ez jelentősen javította az emberek közérzetét, növelte (volna) az összfogyasztást. Mivel az óraátállítást is bevezették ezzel egyidőben, összességében mára már közel 1000 MW teljesítményt képesek megtakarítani, ami a beépített összerőművi kapacitás mintegy 12 %-a!

Ugye ez egy fél magyar „Paks„ teljesitménye, azaz ezt itt ki sem kell építeni.

A hatékonyság további növelését szolgálja az idén életbe lépő új építési szabvány is, amely az épületekre, ezen belül a hűtés-fűtésre fogalmaz meg új feladatokat.

De Marokkó ezen sikerek mellett  sem pihent meg, és a bölcs marokkói (Mátyás) király a felmért 200 szélpark-helyszínből már két tucatot beindított 30-300 MW-os farmokkal (érdemes megjegyeznünk, hogy Magyarország összes beépitett szélerő-kapacitása 330 MW).

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

index

Az Energiaklub megrajzolta, hol lehet Magyarországon a jövőben szélerőművet építeni

Írtunk mi is azokról a Lázár János navigálta szabályozásokról, melyek gyakorlatilag kinyírják a szélenergia fejlesztését Magyarországon.