Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Iszapömlés – Osztrák szakértő: Ausztriában nem tudni vörösiszap-tározókról

Iszapömlés – Osztrák szakértő: Ausztriában nem tudni vörösiszap-tározókról

Ausztriában nincsenek aktív vörösiszap-tározók, és nem tudni olyan helyekről sem, ahol esetleg régi lerakatok lehetnek – nyilatkozta egy osztrák szakértő.

A felső-ausztriai Ranshofenben működő AMAG alumíniumgyár más technológiát alkalmaz. A hozzá tartozó tározót, amelyből egyébként 1992-ig kémiailag reaktív anyag szivárgott, már felszámolták – mondta Brigitte Winter a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) munkatársa.
Az alumíniumgyártás során először bauxitércből timföldet nyernek ki. Ennek az eljárásnak a melléktermékeként keletkezik a vörösiszap, amely arzént, higanyt, ólmot, kadmiumot és krómot tartalmazhat. A második lépésben timföldből elektrolízissel alumíniumot állítanak elő. Ebben a szakaszban is keletkeznek problematikus anyagok, így például fluorid, de vörösiszap nem.
Ranshofenben 1939 és 1992 között timföldből állították elő az alumíniumot. Az UBA egy 2004-es vizsgálata feltárta, hogy 1960 és 1992 között mintegy 370 ezer köbméter kémialiag erősen reaktív mellékterméket tároltak a gyártól két kilométerre egy tározóban. A jelentés azt is megállapította, hogy védőintézkedések és geológiai védőréteg hiányában ezek az anyagok beszivároghattak a környék talajvizeibe.
1992-ben az üzem átállt újrahasznosított alumínium előállítására, ami jóval kevesebb környezeti terhelést jelent. A régi tározót azóta felszámolták.

Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozó másik szakértő nem biztos benne, hogy a magyarországi katasztrófa következtében vörösiszappal szennyeződött talajt helyre lehet állítani. Walter Wenzel, a Bécsi Kertészeti Egyetem talajkutató intézetének vezetője olyan technológiák fejlesztésén dolgozik, amelyekkel helyben el lehet távolítani a káros anyagokat a talaj gyökérzónának nevezett rétegéből. Létezik például egy páfrányfajta, amely képes megkötni az arzént. Kérdéses viszont, hogy a lúgos talajon megteremnek-e ezek a növények – mondta a szakértő. Véleménye szerint az egyetlen megoldás minden bizonnyal az, hogy össze kell gyűjteni a vörösiszapot és egy “annak rendje és módja szerint” szigetelt tározóban elhelyezni.

Ajánlott tartalom

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt.