hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Áttörés a hőszivattyúk piacán
Tudj meg többet: Hőszivattyú

Áttörés a hőszivattyúk piacán

A hazai közgondolkodás alapvetően földgázközpontú, de él még az a képzet is, hogy ha jó áron be lehet szerezni a fát, akkor az lehet a legjobb és legolcsóbb fűtési megoldás.

A hőszivattyú vagy a napenergia korábban „megújuló luxusnak”, az infrapaneles fűtés pedig modern úri huncutságnak tűnt. A kép azonban egyre tisztul, ezt jelzi a hőszivattyúk értékesítésének dinamikus növekedése itthon és a világban egyaránt.

A 3 millió hazai háztartásban jelenleg mintegy 2 millió gázkészülék található. Noha ezekből évente még mindig 50.000-80.000-et adnak el, hőszivattyúkból – a dinamikus növekedés ellenére is – csak évi 600-800 darabot értékesítenek. Ám úgy tűnik, hogy robbanás előtt áll a hőszivattyúk hazai és világpiaca is.

Míg 2011 és 2017 között Európában megkétszereződnek a hőszivattyúegység-eladások a BSRIA nemzetközi tanácsadó cég adatai szerint, addig Magyarországon még ennél is gyorsabban nőhet a piac a Daikin Magyarország kimutatása alapján. A számok már lassan tükrözik azt a tényt, hogy manapság a kisebb méretű és széles működési tartományban üzemelő levegő-víz hőszivattyúk jelentik a legkomolyabb alternatívát a hagyományos fűtési megoldásokhoz képest.

Az energiahordozók ára

Ma már általában a földgáz alapú fűtési megoldások a legdrágábbak, ha a beruházási és a fenntartási, illetve az energiahordozók árait is figyelembe vesszük. Ezt követi a fatüzeléses és pelletkazános vagy a geotermikus fűtés (a megtérülési idő függvényében). Az energiaárak csökkenése, valamint az elektromos energiát is érintő rezsicsökkentés a döntéseket egyre inkább az alapvetően megújuló energiára építő hőszivattyúk felé tereli, amelyekhez elektromos áram és a hidegebb időszakokban elektromos vagy kondenzációs kazán rásegítése alkalmazható. A hőszivattyúkra optimalizált H áramtarifa (ez a normál árak 60-70%-a) bevezetése itthon is élénkítette a hőszivattyúk piacát, és hosszabb távon szintén a villamosenergia-gázár olló további kedvező változása várható az előbbi javára.

Nemzetközi kitekintés, hazai piacfejlődés

Franciaországban az adókedvezmények, Németországban a felújításokhoz nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók az elmúlt 5 évben 50% feletti növekedést eredményeztek a hőszivattyúk piacán a BSRIA adatai szerint, és a jövőben is hasonló trend várható. Az USA-ban 2012-höz képest a jövő évre (2016) meghétszereződnek a hőszivattyú-eladások a szövetségi és állami szintű szabályozók és ösztönzők kedvező változásai miatt. A növekedés Svájcban, Csehországban és Lengyelországban is jelentős. Igaz, lényegesen alacsonyabb az induló piaci értékhez viszonyítva. A hazánkhoz közelebbi Szlovéniában az egyszeri 1000 eurós rendkívül egyszerű adminisztrációt igénylő támogatás nagy sikert hozott. A Daikin Magyarország 2014-ben (időarányos adatok alapján) megkétszerezte a hőszivattyúk eladását.

A társaság hazai vállalatának vezetője szerint 2015 végére már összesen 1200 eladott hőszivattyújuk lesz hazánkban. „Míg a két évvel ezelőtti Hungarotherm szakkiállításon csak a látogatók 20%-a érdeklődött a hőszivattyúk iránt, és rácsodálkoztak arra, hogy az a levegőből képes energiát előállítani, addig idén megsokszorozódott az érdeklődés, és a látogatók 95%-a számára már a hőszivattyúkkal kapcsolatos kérdések váltak elsődlegessé. A 205 érdeklődő felkészülten érkezett, egészen konkrét kérdésekkel és épületgépészeti tervekkel” – említ egy friss példát, Zuggó Balázs, a Daikin Magyarország ügyvezető igazgatója.

Megújuló energiatrendek

Nem véletlen, hogy a fejlett országok szabályozói felfigyeltek a hőszivattyúra, mivel ezek állami támogatás nélkül is optimálisabb megoldást biztosítanak, mint a hagyományos fűtési-hűtési rendszerek, és megfelelő ösztönzőkkel ismertségük, elfogadottságuk, elterjedésük sokkal látványosabb lehet. Mivel a levegő-víz hőszivattyúk jelentős részben megújuló energiaforrásnak tekinthetők, ezért jobban támogatják az EU megújulókéra vonatkozó célkitűzéseit, mint a hagyományos megoldásúak. A D és az E energiaosztályú kazánok már 2015 szeptemberétől nem forgalmazhatók az EU-ban. Sőt míg a modernebb kondenzációs kazánok többsége is csak B, C, esetenként A kategóriás, addig a hőszivattyúk többsége minimum A, de a fejlettebb készülékek A+ vagy A++ besorolású berendezések. (A kisebb készülékeknél például sikerült teljesen megszüntetni a 20 W-os fogyasztást készenléti üzemmódban.)

Mindezek hatására kimutathatóan csökkentek az áramfogyasztási és az üzemeltetési költségek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelemek telepítése előtt miket érdemes ellenőrizni?

Miután megszületik az elhatározás, hogy napelemes rendszert szeretnénk telepíteni épületünk tetejére érdemes pár dolgot körültekintően megvizsgálni az ingatlannal kapcsolatban, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy egyáltalán alkalmas-e a szerkezet befogadására.