Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Aranysakál Magyarországon

Aranysakál Magyarországon

10-15 éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, mára több ezer példány él az országban. A nádi farkas néven is ismert állatra sok gazda ádáz ellenségként tekint, mert állításuk szerint megtizedeli a nyájat. Viszont az egyébként vadászható aranysakál sorsát a természetvédők a szívükön viselik.

A sakál visszatelepülésével kapcsolatban Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense mesél, aki 1997 óta foglalkozik sakálokkal. A nádi farkas alkalmazkodó képességében keresendő a válasz, hogy miért és hogyan települt vissza hazánkba. A körülbelül 10-15 kilogrammos ragadozók a Balkánra húzódtak vissza, Görögországban és Bulgáriában maradtak meg nagyobb aranysakál állományok, utóbbi országban védetté is nyilvánították. Eltűnésükben egyrészt az játszott szerepet, hogy a természetes élőhelyük megváltozott, pontosabban az országban átalakultak a vizes helyek, az új mezőgazdasági területek is kiszorították őket, valamint mérgezésük és vadászatuk is gyérítette a populációt. A 15 éve úgymond saját magától települt vissza a faj, tehát nem volt semmilyen természetvédelmi program, mely elősegítette volna visszatérésüket. Az alkalmazkodtak a megváltozott környezeti tényezőkhöz: vizes élőhely helyett a fás-bokros területeket részesíti előnyben, ami takarást biztosít a számára.

Két tábornak okoz bosszúságot a vadállat, az egyik csoport az állattenyésztőké, a másikba pedig a vadgazdálkodók tartoznak. Heltai Mikós kiemelte, hogy a sakál valóban képes elejteni például egy birkát, de az állattenyésztők felelőssége is, hogy megvédjék a tulajdonukat, hiszen azt is tudjuk már, hogy a sakál éjszaka támad. Így éjszakára kellene egy biztonságos helyre terelni a nyájat. Az aranysakál jellemzően rágcsálókat fogyaszt, de az őzgidák elejtésével a vadgazdálkodóknak „okoz kárt”. Heltai Miklós arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfigyelések alapján a sakálok nem mutatnak nagyarányú csülkös fogyasztást. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 évben a nádi farkas elterjedt területein sincs olyan adat, amely az őzállomány csökkenését mutatná. De ettől függetlenül előfordulhatnak ilyen esetek.

Nézzék meg szeptember 09-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melynek vendége Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense lesz.

Ajánlott tartalom

10 év alatt 450 millió facsemetét ültettek el Magyarországon

10 év alatt 450 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok.