Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Aranysakál Magyarországon
index

Aranysakál Magyarországon

10-15 éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, mára több ezer példány él az országban. A nádi farkas néven is ismert állatra sok gazda ádáz ellenségként tekint, mert állításuk szerint megtizedeli a nyájat. Viszont az egyébként vadászható aranysakál sorsát a természetvédők a szívükön viselik.

A sakál visszatelepülésével kapcsolatban Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense mesél, aki 1997 óta foglalkozik sakálokkal. A nádi farkas alkalmazkodó képességében keresendő a válasz, hogy miért és hogyan települt vissza hazánkba. A körülbelül 10-15 kilogrammos ragadozók a Balkánra húzódtak vissza, Görögországban és Bulgáriában maradtak meg nagyobb aranysakál állományok, utóbbi országban védetté is nyilvánították. Eltűnésükben egyrészt az játszott szerepet, hogy a természetes élőhelyük megváltozott, pontosabban az országban átalakultak a vizes helyek, az új mezőgazdasági területek is kiszorították őket, valamint mérgezésük és vadászatuk is gyérítette a populációt. A 15 éve úgymond saját magától települt vissza a faj, tehát nem volt semmilyen természetvédelmi program, mely elősegítette volna visszatérésüket. Az alkalmazkodtak a megváltozott környezeti tényezőkhöz: vizes élőhely helyett a fás-bokros területeket részesíti előnyben, ami takarást biztosít a számára.

Két tábornak okoz bosszúságot a vadállat, az egyik csoport az állattenyésztőké, a másikba pedig a vadgazdálkodók tartoznak. Heltai Mikós kiemelte, hogy a sakál valóban képes elejteni például egy birkát, de az állattenyésztők felelőssége is, hogy megvédjék a tulajdonukat, hiszen azt is tudjuk már, hogy a sakál éjszaka támad. Így éjszakára kellene egy biztonságos helyre terelni a nyájat. Az aranysakál jellemzően rágcsálókat fogyaszt, de az őzgidák elejtésével a vadgazdálkodóknak „okoz kárt”. Heltai Miklós arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfigyelések alapján a sakálok nem mutatnak nagyarányú csülkös fogyasztást. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 évben a nádi farkas elterjedt területein sincs olyan adat, amely az őzállomány csökkenését mutatná. De ettől függetlenül előfordulhatnak ilyen esetek.

Nézzék meg szeptember 09-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melynek vendége Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense lesz.

Ajánlott tartalom

index

Milliókat kapnak a londoniak autócserére

Nagyjából 515 millió fontba (nagyjából 187 milliárd forintba) kerülne Londonnak a dízeles autók számának csökkentése – derül ki abból a jelentésből, amit a város főpolgármestere, Sadiq Khan ismertetett, írja a Bloomberg.