Áramot hoz a dagály

Olcsón és kiszámítható módon termel energiát az ár-apályerőmű

A szélkerekek működési elvén alapul, viszont teljesen kiszámítható módon termel energiát az árapályerőmű. A Siemens 2008 óta üzemeltetett erőműve az ír partoknál mintegy 1500 háztartást lát el árammal.

Dr. Peter Fraenkel, az árapályerőmű feltalálója mutatja be a működési elvet itt.

Az árapály-turbinák működésének szemléltetése:

A technológiát fejlesztő SeaGen honlapja további ismertetőkkel és videóval.

Minden kutatása az emberiség növekvő villamosenergia-igényét vetíti előre. Techni-kai újdonságaink mindegyike energiaigényes, nyaranta óriási mennyiségű áramot használunk épületeink hűtéséhez, a küszöbön álló elektromos hajtású járművek kora pedig szintén kihívást jelenthet az energiaszektornak és az elosztó hálózatoknak.

A fosszilis tüzelőanyagok kora előtt már évszázadokon keresztül használt megújuló természeti erőforrások esetében problémát jelent a kiszámíthatóság, az igényekhez mérten szabályozható mennyiség folyamatos kinyerése. Az iparági szereplők ezért gyakran olyan megoldásokhoz folyamodnak – például tengerre telepített szélturbi-nák, sivatagi napkollektorok -, amelyek legalább hozzávetőlegesen tervezhetővé teszik a termelésvolument.

KISZÁMÍTHATÓ ENERGIAFORRÁS – ÁRAPÁLYERŐMŰ

Az árapályerőmű a szélkerekek működési elvén alapul, ugyanakkor teljesen kiszá-mítható módon és mennyiségben teszi lehetővé tiszta energia kitermelését. A konst-rukció – melyből az ír partoknál a Siemens által 2008 óta üzemeltetett berendezés mintegy 1,2 megawatt energiát termelve 1500 közeli háztartást lát el a szükséges árammal – a dagály és apály óramű pontosságú mozgására épít, illetve arra a tény-re, hogy a működtető közeg, jelen esetben a víz nyolcszázszor sűrűbb, mint a szél-turbinákat hajtó levegő. Nagyságrendileg tehát jóval nagyobb mennyiségű energia termelhető ugyanazon elv révén. Az alacsony fenntartási költségű gépek rotorjai folyamatos, egyenletes mozgást végeznek a tengerben, az őket hajtó vízáramlás akár napi 20 órán át lehetővé teszi a energiatermelést. A rotorok a felszínhez közel helyezkednek el, ahol a legerősebb az árapály hatása, a leggyorsabb az áramló víz sebessége. A tartópilonok révén pedig a szerkezet könnyen kiemelhető a tengerből, megkönnyítve a karbantartást.

A teljesítményét tekintve sokat elmond a konstrukcióról, hogy az eddigi legerősebb napján, 2012 októberében nem kevesebb, mint 22,5 megawatt energiát táplált a hálózatba. A távoli jövőben pedig a Siemens mérnökei szerint megtörténhet a mű-ködő megoldások házasítása, vagyis a szél- és árapályturbina egy platformon törté-nő működtetése is.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt időszakban az atomenergia folyamatos fejlődésen esett át

Nemzetközi előrejelzések is azt mutatják, hogy az atomenergetika reneszánsza következik, és ebben a folyamatban a Roszatom fontos szerepet vállal, technológiájával biztosítja a bővülés feltételeit - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató kedden Szocsiban, az Atomexpo záró sajtótájékoztatóján.

Nincs hozzászólás

  1. Sziasztok!

    Egy olyan kérdésem lenne, hogy ez a technológia mennyire lehetne működőképes az óceánon, ha egyáltalán lehetséges? (Természetesen lakott szigetcsoport környezetében) Illetve, ha a szélturbinák is veszélyeztetik valamilyen szinten a madarakat, akkor mi az esélye, hogy a víz alatti élőlények biztonságban vannak?! Köszönöm a válaszokat 🙂

  2. az óceánon nem igazán működőképes, csak partok közelében és ott is csak az igazán nagy apály-dagály különbséggel rendelkező helyeken.
    mivel lassan forog és nem túl nagyok a lapátok, úgy tűnik nem túlzottan veszélyes.
    ajánlom David Jc Mackay: Fenntartható energia mellébeszélés nélkül c. könyvét, leírja mekkora potenciál van a fenntartható energiák egyes ágazataiban.
    emellett választ ad a szélerőmű vs. madarak kérdésére is: nagy britanniában pl. a házimacskák kb 1000-szer annyi madarat ölnek meg, mint a szélerőművek.

  3. az alacsony frekvenciájú forgás keltette hang viszont megzavarhatja a bálnákat pl…