Kezdőlap / Témakörök / Bioenergia / Áram tehéntrágyából, üzemanyag zöldhulladékból
Tudj meg többet: Bioenergia

Áram tehéntrágyából, üzemanyag zöldhulladékból

Interjú a Heves megyei Tenk határában fekvő Barna Farm ügyvezetőjével a farmon felépíteni tervezett biogázerőműről és bioetanol lepárlóról.

A beruházás finanszírozása 70%-ban pályázati forrásból valósul meg. A termelés a tervek szerint 2011 tavaszától indul. zAz MTI-Press a Heves megyei Tenk határában fekvő Barna Farmon járt, kérdéseivel Barna László ügyvezetőt faggatta.

– Honnan jött az ötlete biogázerőmű megvalósítására?
– Évtizedek óta foglalkozom mezőgazdasági tevékenységgel, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel egyaránt. Két évvel ezelőtt, 2008-ban akadt kezembe egy mezőgazdasági folyóirat, amelyben egy biogázerőmű működésének leírását találtam meg. Én mindig is fogékony voltam az új és környezetbarát megoldások iránt, ezért úgy döntöttem, hogy teljes részletességgel megismerkedem az eljárással. Ezt indokolta az is, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés sok külső tényezőnek van kiszolgáltatva, tehát a több lábon állás biztonságot adhat – ilyen vonatkozásban értékesítési gondjaink nem lehetnek. Úgy éreztem, az én fő profilom, a szarvasmarhatartás teljesen beleillik a leírásba, hiszen a keletkező trágya képezi az egész technológia alapját. Nem beszélve arról, hogy a trágya elhelyezése gondokat is okoz, mivel például az ivóvízvédelem szempontjából nem lehet akárhol lerakni.

– Hogyan kezdett hozzá a gyakorlati megvalósításhoz?
– A vidékfejlesztési program beindulása adott igazából lendületet, amikor is a környezetvédelem kérdésköre külön hangsúlyt kapott, ami megint csak a mi trágyalerakási problémáinkkal találkozott. Ekkor gondoltam arra, ha mi zárt betontartályokban vagy fermentáló kádakban helyezzük el a trágyát, akkor onnan már csak egy lépés a biogázerőmű létrehozása. A pályázat benyújtása előtt Németországban megismerkedtem több referenciaüzemmel, ami csak megerősítette elhatározásomat. Aztán 2008 áprilisában belevágtam és több mint harminc további indulóval együtt elnyertem a kiírt pályázatot.

– Milyen teljesítményű erőművet építenek?
– Az erőmű teljesítménye egy megawatt lesz, ami nagyságrendileg öt-hat falu elektromosáram-igényét képes lefedni.

– Mekkora a beruházás és az ehhez viszonyított pályázati összeg?
– A teljes költség 1,9 milliárd forint, aminek hetven százaléka a pályázott EU-s forrás. Ezt utófinanszírozás keretében fizetik majd ki.

– Mi a helyzet a hibádzó harminc százalékkal?
– Nos, azt is meg kell finanszírozni. De hogy ne legyen ilyen egyszerű, lényegében a teljes összegnek meg kellene lennie, mivel, mint említettem, a projekt utófinanszírozott. A támogatás lehívása előtt már jelentős készültségi fokot kell elérni.

– Egy ekkora összeget nem lehet egyszerű megszerezni… Sikerült?
– Én és a többi nyertes elkezdtük járni a mi “kis magyar kálváriánkat” a kereskedelmi bankoknál. Az idő sürgetett, hiszen a megvalósítás határideje közelgett, és ha a Földművelésügyi Minisztérium nem tolja ki az időpontot egy évvel, akkor már az egészet sutba vághattuk volna. Hiába különített el a Magyar Fejlesztési Bank ötvenmilliárd forintot erre a célra, fiókhálózata nem lévén csak külföldi kereskedelmi bankok útján juthattunk volna a pénzhez. Minduntalan falakba és elutasításba ütköztünk, még az állami, nyolcvan százalékos kezességvállalás ellenére sem voltak hajlandók érdemben foglalkozni a projektünkkel.

– Mit tudtak tenni egy ilyen, már-már kilátástalan helyzetben?
– Külső finanszírozók után néztünk. A lehetséges partnerek között első helyen szerepelt a Magyar Villamos Művek, mivel a termelt villamos energiát ők fogják tőlünk átvenni. A szerződésünk aláírása már csak napok kérdése. A másik megoldást a továbbgondolkodás hozta. Tudvalévő, hogy az erőmű üzemeltetése során jelentős mennyiségű hő keletkezik, amelyet kár volna elkótyavetyélni. Ekkor született meg egy bioetanol lepárló létesítésének a gondolata. Erre szintén sikeresen pályáztunk, és az erről szóló értesítést éppen a napokban kaptuk meg. Ilyen módon lehetőségünk lesz éves szinten tizenötezer tonna zöld alapanyag feldolgozására és mintegy ötezer tonna etanol előállítására. Erre társulást hoztunk létre, bekapcsolva a térség mezőgazdasági termelőit, akik a mezőgazdasági melléktermékeket be tudják majd szállítani.

– A bioetanol átvétele is megoldott?
– Igen, a pályázat alapfeltétele volt az átvétel, illetve az értékesítés. A Mol-lal és több szeszipari céggel is érvényes szerződéssel rendelkezünk.

– Nyilván mindkét feldolgozás után azért még visszamarad valami. Azzal mit tudnak kezdeni?
– Azt kell mondanom, hogy a fizikai törvényekben leírtakon kívül nincs veszteség egyik eljárásban sem. A visszamaradt fermentumot kidolgozott eljárás alapján visszajuttatjuk a talajba, ami nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát is. A visszapótlás elősegíti a korábbi műtrágyahasználat által tönkretett talajszerkezet helyreállítását. Ilyen módon a talaj visszanyeri eredeti tulajdonságát, természetes szerkezetét, és a továbbiakban nem kell műtrágyát sem kiszórni.

– Mikor kezdik a kivitelezést, és mikorra tervezik befejezni?
– Gyakorlatilag saját erőből már megkezdtük az istállók átépítését a kívánt formára. Az erőműnek április végén rugaszkodunk neki, és még a téli fagyok előtt be kívánjuk fejezni. Számításaink szerint 2011 tavaszán már képesek leszünk villamos energia és bioetanol előállítására. Ezen túlmenően erre az időpontra a szarvasmarha-állományunk is el fogja érni az ezret.

– A kedvező környezeti hatáson kívül mit mutatnak a számításaik, mikorra térül meg a beruházás?
– Előzetes várakozásaink szerint a megtérülés négy-öt évre tehető.

– Újra belevágna?
– Én ezt a két évet minden nehézség ellenére úgy fogom fel, mint egy tanulási időszakot. Igyekszem a tanulságokat levonni, és a jó oldalát nézni. Ennek fényében a válaszom: igen.

Ajánlott tartalom

36 milliárd forint támogatást kapnak környezetbarát elektromos buszok beszerzésére a települések

A nemzeti buszstratégia keretében 35,9 milliárd forint támogatást biztosít a kormány a következő tíz évben környezetbarát, döntően elektromos buszok beszerzéséhez a 25 ezer lakosnál nagyobb településeken - jelentette be Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára Budapesten.