Magyarországon az ivóvizet főként az európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú felszín alatti vízkészleteink biztosítják.

Alig fogyasztunk ivóvizet a világ többi részéhez képest

Magyarországon az ivóvizet főként az európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú felszín alatti vízkészleteink biztosítják.

Ha ezeket képzeletben felszínre hoznánk, legalább 10 méter vastagságban borítanák be hazánk területét, így a jelenlegi felhasználást alapul véve akár ezer évig is elegendő ivóvíz állna az ország rendelkezésére. Régióink között azonban jelentős különbségek tapasztalhatók: a Dunántúl alatt nagyjából kétszer annyi felszín alatti víz tárolódik, mint az Alföld mélyén.

Napjainkban a teljes vízkivétel közel 700 millió m3 évente, amiből 450 millió m3 közvetlenül lakossági fogyasztást szolgál, míg a többi mezőgazdasági és ipari célokat.  A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető adatok szerint 2013-ban az egy állandó lakosra jutó átlagos ivóvíz-felhasználás kb. 91 liter/nap volt, ami jóval alacsonyabb a 140 liter/nap körüli világátlagnál.

A hazai települések lakossági vízfogyasztását bemutató térképen ennek területi különbségei is megfigyelhetők: egyrészt Budapesten, illetve a balatoni üdülőkörzetben kiugróan magas, esetenként az országos átlagnál kétszer nagyobb értékek jellemzők, ami nem a pazarló vízhasználattal, hanem sokkal inkább az ideiglenes népesség jelenlétével magyarázható.

-

Vízfogyasztási szokásaink persze időben is változnak: 2000-2013 között az egy főre jutó országos átlagérték csökkent, ám bizonyos térségeinkben növekedés történt.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.