Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Aktív ház / Aktív vagy passzívház?
Tudj meg többet: Passzívház
-

Aktív vagy passzívház?

Néhány éve jelentek meg az első hírek a passzívházakról Magyarországon. Nagy lelkesedéssel üdvözölték ezt az ország környezettudatos, vagy egyszerűen csak logikusan gondolkodó emberei. Joggal, hiszen tájékunkon soha nem fordult elő a történelem folyamán, hogy egy házat ilyen kevés energiával lehetett volna élhetően fenntartani.

Azonban a technológiának (amelynek köszönhetően a passzívház az ami), van néhány hátulütője is. Elsősorban az, hogy az így készült házak jelentősen drágábbak a hagyományos házaknál.

Így amikor arra került a sor, hogy megépítsem saját házamat, hosszú töprengés következett. Építés előtt alaposan körbejártam a lehetőségeket, hónapokon keresztül bújtam a bel- és külföldi forrásokat a passzív- és más, energiatakarékos házakról. Néhány passzívházat meg is néztem. A következő gyenge pontokat találtam a passzívházak területén:

Forma: ez ugyan csak egy egyéni, szubjektív szempont… de nekem nem tetszik a passzívházak „kocka” formája. Valószínűleg hozzászoktam a hagyományosabb formákhoz, ezért tűnnek túlságosan dobozszerűnek.

-

Azonban vannak objektív szempontok is:

Meghibásodás nagyobb kockázata: az összetettebb szellőztető, hőcserélő (esetleg hőtároló) rendszerek miatt magasabb a meghibásodás kockázata (sok a forgó és kopó alkatrész), ami később szervizköltségeket generálhat. Energetikusom szerint évekkel a beszerelés után sok helyen megjelennek a szellőzőrendszer pangó kis tócsái miatt a gondok: baktérium-tenyészhelyek, penész, bűz. Még akkor is, ha a használt vezetékek speciális antibakteriális bevonattal vannak ellátva. Nem tudom, ez valóban így van-e, erről első kézből nincs tapasztalatom. Azonban tény, hogy a mozgó rendszerek hajlamosabbak a meghibásodásra mint azok, amelyekben nincs mozgó alkatrész.

-

Költségek: Ha egy hagyományos téglaház teljes építési költségét tekintjük 1-nek, akkor egy hasonló méretű passzívház építési költsége valahol 1,3-1,5 között mozog, míg egy könnyűszerkezetes favázas épület valamivel masszívabb (15 cm-es) külső szigeteléssel nagyjából 0,8. Azonban a teljes energiafogyasztás fedezésére szolgáló napelemmel együtt 1,1 körüli értékre jön ki a könnyűszerkezetes ház építési költsége. Tehát a ház éves elszámolással egyáltalán nem igényel plusz energiabevitelt, mert megtermeli magának (aktív ház), ugyanakkor a teljes költség nem vagy alig haladja meg a hagyományos téglaépítésű házét. Ez a saját számításom volt a bekért árajánlatok alapján.

-

Ebből adódott a másik lehetőség: Mi lenne, ha nem a kiáramló energia megfékezésére helyeznénk a hangsúlyt, hanem a beáramló energiára? Ugyanez megvan a passzív házakban is. A passzívház is munkára fogja a napsugárzást (tájolással, napkollektorral, napelemmel), azonban elsősorban a már a házban felgyűlt hő kiáramlását próbálja visszafogni, az energiatermelés kisebb szerepet játszik. A magamnak feltett kérdés ez volt: mi történik, ha nagyobb súllyal vesszük be a képletbe a napelemet, amely a ház működéséhez szükséges energiát termeli, de nem növeljük meg extrém módon a ház szigetelését, nem alkalmazunk bonyolult rendszereket, hőcserélőket, puffertartályokat stb. A számolgatás eredménye egy kövér “igen” lett: igen, ez életképes elképzelés.

Ilyen módon nem csupán azt érem el, hogy minden energiát (fűtést is) a napelemrendszer fedez, de mentesülök a későbbiekben a komplex rendszer meghibásodásaitól is.

-

Az elkészült ház:

Könnyűszerkezet, formájában teljesen hagyományos, leszámítva a déli irány átlagosnál nagyobb ablakait (a teljes déli ablakfelület kb. 16 négyzetméter). A falvastagság 25 cm (gerendaváz, közötte ásványgyapot szigeteléssel, belül OSB és gipszkarton, kívül CK-lap határolja), erre jön rá kívül 15 cm külső polisztirol szigetelés és vakolás. Aljzatszigetelés 15 cm polisztirol. Födémszigetelés 30-40 cm ásványgyapot. Gáz nincs bevezetve. A fűtés a mennyezetbe integrált infrafóliával történik, de vészhelyzeti és „hangulati” kisegítőnek van egy egyszerű lemezkandalló, „stratégiai” ponton elhelyezve, hogy nyitott belső ajtókkal a teljes házat ki tudja fűteni. A ház 6 légtérre van osztva 6 programozható termosztáttal (pl. a hálókban nincs fűtés napközben, a nappaliban pedig éjjel fölösleges.

-

A többi légtér is a mindennapi használat ritmusa szerint van beprogramozva). A ház valamivel 100 nm alatti hasznos területű. Ilyen paraméterekkel normál nyári üzemben kb. 15 kWh fogyasztás van naponta (bojlerek, villanytűzhely, világítás, eszközök, stb.). Fűtési szezonban (ha csak az infrafólia fűt, a napi átlaghőmérséklet 0 környékén mozog és nem süt a nap) a ház teljes fogyasztása kb. 30 kWh (nyári + fűtés). Ha kisüt a nap, akkor a nagy déli ablakok miatt egyáltalán nem kell fűteni. A napelemrendszer 28 db 260 W-os panelt tartalmaz (7,3 kWp), ami a modellező rendszerek szerint éves szinten 7,8 MWh áramot fog termelni, ugyanakkor a ház teljes fogyasztása egy év alatt 7,5 MWh, így a ház energiatermelése meghaladja a fogyasztott energiát – tehát “aktív” ház. (Az aktív háznak több, még formálódóban levő követelménye van, maga a definíció sem teljesen tisztázott, de a fellelhető információk alapján a többi követelmény is teljesül ennél a háznál.)

A ház napelemek nélkül „A” tanúsítványú (ez a tanúsítvány már a kezemben van, de még a napelemrendszer telepítése előtt készült), a napelemekkel együtt már „A+” minősítésű lesz (az átminősítést majd kérnem kell az energetikustól).

Amiért mindezt leírom:

Meggyőződésem, hogy „normál” költségvetéssel is építeni lehet a passzívháznál jobb energetikai jellemzőkkel bíró házat, anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az extrém vastag szigetelések, a passzívháznál kötelező formák, bonyolult és drága technológiák alkalmazása miatt. Ehhez nyilvánvalóan elérhető kell legyen az áramszolgáltató infrastruktúrája és a törvényi háttér is.

Az eset tanulsága (legalábbis számomra):

Hagyományos téglaház helyett a könnyűszerkezetes ház + nagyobb napelemrendszer nettóban aktív házat és a passzív háznál jobb energiagazdálkodást eredményez – mindezt nagyjából olyan vagy csak töredékkel nagyobb költséggel, mint amit egy hagyományos házért kellene kifizetni.

Biró Zsolt ( tulajdonos )

(A házat Petrás Kinga, szombathelyi építészmérnök tervezte, a szombathelyi Novodom Kft. építette meg.)

Ajánlott tartalom

index

Áramfelhasználási rekord dőlt meg kedden

Abszolút áramfelhasználási rekordot döntött kedden Magyarország – közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. honlapjának adatai alapján szerdai számában a Világgazdaság.